181404. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet vízellátási elosztóvezeték és ahhoz kapcsolódó vízellátó rendszer között az elosztóvezeték hőtágulási mosgásainak kiegyenlítésére
MAGYAR SZABADALMI 181404 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: /R3 Bejelentés napja: 1977. XII. 13. (BA—3606) NSZO3 F 16 L 51/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. X. 28. Megjelent: 1985. VII. 31. ( Szabadalmi Tár. ' Feltalálók: Bara György oki. gépészmérnök, Budapest Gavajda Pál oki. gépészmérnök, Budakeszi Szerkezet vízellátási elosztóvezeték és ahhoz kapcsolódó vízellátó rendszer között az elosztóvezeték hőtágulási mozgásainak kiegyenlítésére. í A találmány vízellátási elosztóvezeték, különösen többszintes, magas épületek elosztóvezetéke és az ahhoz kapcsolódó vízellátási rendszer között az elosztóvezeték hőtágulási mozgásainak kiegyenlítésére szolgáló szerkezetre vonatkozik, amely elosztóvezeték legalább egy helyen rögzítve van, és amelyről csatlakozóvezetékek vannak leágaztatva. Épületek vízellátási elosztóvezetékei — más szóval fővagy gerincvezetékei — hőtágulásának (hőmozgásának) hatására e hosszú csővezetékekben méretváltozások, következésképpen feszültségek jelentkeznek, amelyek felvételéről — vagyis a hőtágulás kiegyenlítéséről — gondoskodni kell. E célra jelenleg többféle megoldás ismeretes. A fővezetékekbe például lírákat vagy U-alakot hajlítanak, amelyek képesek felvenni a csővezeték rugalmas elmozdulásait. Más megoldások szerint a hőmozgások felvételére alkalmas szerelvényeket építenek a fő- vagy gerincvezetékbe. Ilyen szerkezetek például a flexibilis fém vagy műanyag csőelemek; az axiális elmozdulásokat megengedő hüvelyes kiegyenlítőelem; valamint a lencsekompenzátor. A gerincvezetékből kialakított líra- vagy U-alakú kom- 20 penzátorok hátránya, hogy helyszükségletük nagy, komoly hidraulikai veszteséget okoznak, ezenkívül gyártásuk anyag- és munkaigényes (az ilyen kompenzátorok keresztmetszetének azonosnak kell lennie a gerincvezetékével), végül külön helyszíni beszerelést és rögzítést igényelnek. 25 A fő- vagy gerincvezetékbe épített szerelvények közös hátránya, hogy a vezeték külön szerkezeti részeként jelennek meg, ami egyrészt tömítési problémát jelent, másrészt többlet szerelést- és költségráfordítást igényel, de mind axiális, mind radiális irányban járulékos helyigényük is van. Súlyos-2 bítja e hátrányokat, hogy egy-egy fővezetékben általában több ilyen szerelvényt kell beépíteni. További hátrányt jelent, hogy anyaguk a gerincvezeték anyagától általában különbözik, ezért gyakran külön korrózióvédelmet igényelnek. 5 Amennyiben a gerincvezeték fémanyagú, s a beépített dilatációs szerkezetek műanyagból készülnek, érintésvédelmi okokból biztosítani kell az egyes csőszakaszok érintkeztetését is egymással. A műanyag dilatációs elemekkel kapcsolatban további problémaként jelentkezik, hogy anyaguknak 10 eleget kell tennie meghatározott egyészségügyi követelményeknek is. Nem csekély hátrányként jelentkezik az is, hogy a szerkezet-kompenzátorok áramlási ellenállásai összeadódnak, így az egész gerincvezetéket hátrányosan terhelik. A fent részletezett közös hátrányokon túlmenően az egyes 15 szerkezeteknek még további hiányosságaik is vannak, nevezetesen: a flexibilis csőelemek a többieknél is fokozottabb hidraulikai veszteséget okoznak. Gyártásuk bonyolult, alkalmazásuk nagymértékben drágítja a vezetékrendszert, üzemelésük kellemetlen zajt okoz; a hüvelyes kompenzátoroknál a szétcsúszás megakadályozásához külön megfogószerkezetre van szükség; a lencsekompenzátorok gyártása a többiekénél munkaigényesebb, s beépítési helyigényük is nagyobb azokénál. A találmány feladata, hogy vízellátási elosztóvezeték (pl. felszálló- vagy gerincvezeték) hőtágulásból származó hosszváltozásainak (és az azokból eredő feszültségeknek) felvételét olyan megoldással biztosítsa, amely szerkezetileg egyszerű, kis élőmunka- és anyagigényű, csekély helyigényű, hid- 30 raulikai vesztesége minimális, külön zaj- és korrózióvédelmi 181404
