181343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ivarspecifikus sperma előállítására mesterséges termékenyítéshez
MAGYAR népköztársaság országos találmányi HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI találmány Bejelentés napja: 1981. V. 30. (1611/81) 181343 Nemzetközi osztályozás: NSZOs : A 61 D 7/02 Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1985. III. 30. ^^Ta,álrná'^í> Szabadalmi Tár Tulajdona. Feltalálók: Dr. Iváncsics János egyetemi docens, 45%, Dr. Gergátz Elemér egyetemi adjunktus 407r, Dr. Szajkó László tanszékvezető' egyetemi tanár 15%, Mosonmagyaróvár Szabadalmas: Agrártudományi Egyetem, Keszthely. Mezőgazdaságtudományi Kara, Mosonmagyaróvár Eljárás ivarspecifikus sperma előállítására mesterséges termékenyítéshez 1 A találmány tárgya eljárás ivarspecifikus sperma előállítására ivardeterminációs mesterséges termékenyítéshez, a hígított sperma ülepítéses frakcionálásával. A gazdasági haszonállatok tenyésztésének fejlesztése a tartástechnológiai, a takarmányozási és egyéb feladatok mellett szükségessé teszi a szaporodásbiológiai és az ezzel kapcsolatos genetikai kérdések megoldását is. A mesterséges termékenyítés legkorszerűbb módszereinek alkalmazása elsősorban a szarvasmarha tenyésztésében eredményezett jelentős előnyöket, de eredményesen alkalmazható a sertés, a juh, a ló, a kecske, a nyúl vagy akár a szárnyasok esetében is. A tenyésztés megoldandó feladatai között egyre nagyobb az érdeklődés az ivararány mesterséges befolyásolása iránt, amellyel nem csak az állati termékek mennyisége és minősége befolyásolható, hanem gyorsabb genetikai javítás és fokozott állományfejlesztés is elérhető. Példaként említhető, hogy a szarvasmarha tenyésztésben a 65 : 35 százalékos ivararány eltolódás esetében — a tejtermelés és a hústermelés jelentős fokozása mellett — 10 év alatt mintegy 50%-kal nagyobb létszámnövekedés és hozzávetőleg 16 év alatt a kiinduló állomány megtízszerezése érhető el (Horn és társai: Állattenyésztés, 1974., 23, 6.). Nagy jelentősége van az ivarszabályozásnak a szarvasmarha tenyészérték-becslésében. Ily módon ugyanis kevesebb bikanevelő tehénre van szükség, 2 aminek gazdasági és szelekciós előnye van; a bikanevelő tehenektől hímivarra orientált spermával nagyobb létszámú hím utód nyerhető; tej- illetve hústermelésre specializált bikák spermájának alkal- 5 mazásával a tenyészérték-becsléshez szükséges nőivarú egyedek száma csökkenthető; könnyebben teljesíthető az a feltétel, hogy közel egyidőben közel azonos korú utódok kerüljenek értékelésre (CC teszt). Számítások szerint a tej- és hústermelés 10 költségei mintegy 20-40% lennének csökkenthetők. Az emlősállatoknál az utódok ivarmegoszlása általában 50-51%-ban hímivarú, 49-50%-ban nőivarú. Az ivararány kialakulását a hím heterogamétikus jellege indokolja, mert míg a nőivarú egyed az utód 15 nemének kialakulásához mindig X kromoszómát ad, addig a hím kétféle spermiumot termel egyenlő arányban, X illetve Y kromoszómával. Amennyiben a létrejövő kromoszóma garnitúra XX, az utód nőivarú, míg ha XY, akkor hímivarú lesz. 20 Az ivararány befolyásolásának gondolata a szakembereket az évszázad eleje óta foglalkoztatja. Számos olyan külső tényezőt figyeltek meg, amely az ivararányt befolyásolja, mint pl. az évszak, a takarmányozás, az életkor, a testnedvek kémhatása, 25 stb. (Horn, Mezőgazdasági Közlöny 1939., 9.). E tényezők hatása azonban igen csekély mértékű és biztonsággal nem reprodukálható. Ezért a kutatók érdeklődése mind az emlősök, mind a madarak osztályára vonatkozólag csakhamar az X és Y kromo- 30 szó májú spermiumok közötti különbségek vizsgála-181343
