181334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cement szilárdságának előzetes gyors meghatározására

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI találmány Bejelentés napja: 1981. V, 19. (1428/81) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1984. VIII. 31. 181334 Nemzetközi osztályozás: NSZ03. G 01 N 3/08 Feltalálók: Szabadalmas: dr. Kovács Róbert okleveles mérnök 80%, Fügedyné Skoczek Anna okleveles Szilikátipari Központi Kutató mérnök 10%, Rusznyák György technikus 10%, Budapest és Tervező Intézet, Budapest Eljárás cement szilárdságának előzetes, gyors meghatározására 1 A találmány tárgya eljárás adott cementféleség szi­lárdságának előzetes, gyors meghatározására a ce­mentporból sajtolt próbatest érlelésével és nyomószi­lárdságának mérésével. Közismert, hogy a cement szilárdsága még az ugyanabban az üzemben előállított, azonos fajtán és minőségen vagyis cementféleségen belül is ingadozó. Ez az ingadozás a gyártási technológia adottságaiból következik és alig befolyásolható. A szabvány minden egyes cementfajtára előír egy minimális nyomószi­lárdságot, amelyet 28 napos korban kell megha­tározni. Tekintve azonban, hogy a cement kiszállítása a gyártást és a felhasználás a kiszállítást mindössze néhány nappal követi, a felhasználáskor csupán a névleges szilárdsága ismert, míg a tényleges szilárdsága csak hetekkel a felhasználás után derül ki. Sorozatosan meghatároztuk egy 350-es cement 28 napos nyomószilárdságát és megállapítottuk, hogy ez a névleges 35 MPa helyett 33 és 52 MPa értékek között váltakozott, vagyis néhány szabvány alatti érték mellett az átlagérték lényegesen meghaladta az előírt értéket. Ennek oka, hogy a későn kiderülő tényleges minőség bizonytalansága miatt a cement szi lárdságát a kelleténél nagyobb értékre állítják be. Ez egyrészt költség- és energia-pazarlással jár, de másrészt számos betontermék és műtárgy esetében a tervezett­nél nagyobb szilárdság nem kívánatos. Ehhez járul, hogy a cementminőség bizonytalansága miatt a fel­használó egyes esetekben a cementadagolást meg­növeli. A fenti okokból előnyös lenne a cement szabvá­nyos szilárdságának ismerete még a kiszállítást, ill. a felhasználást megelőzően. Ha pl. egy napi 200 m3 betont előállító üzemben a cementfelhasználás csak 5 5%-kal csökkenthető, ez évente közel egymillió forint megtakarítást eredményez. Egyes esetekben szükség lehet a 3, a 7 napos vagy más, későbbi szilárdsági érték ismeretére is. A cement szilárdságának előzetes gyors meghatáro- 10 zásával már régen foglalkoznak [Forrester, J. A. - Keen, R, A.; J. of Applied Chemistry, 10, N° 9 (1960) pp. 358-365.; Lecznar, F= L - Barnoff, R.: Journ. of the Amer. Concrete Institute. Proc. 57. N° 8 (1961) pp. 973-975.] és erre sokféle módszert 15 javasoltak, amelyek lényege a szilárdulási folyamat gyorsítása. E módszerek többsége a próbatest gőzöléssel való kötésgyorsítását alkalmazza, légköri vagy nagyobb nyomáson. A különböző fajtájú ce­mentek gőzölhetősége azonban különböző, ezért ez a 20 módszer nem alkalmazható mindenfajta cementre egyformán és nem ad közvetlenül összehasonlítható eredményt. Emellett a levegőn történő szilárduláshoz képest a gőzöléssel megváltozik a cementkő mikro- és makroszerkezete, valamint a keletkező hidratációs 25 tennék összetétele. Ismertek továbbá olyan módszerek [Gaea, W.: Ce­­ment-Wapno-Cips 28, N° 78, (1963) pp. 141-149.; Lawrence, C. D.: The properties of cement paste com­pacter under high pressure. Res. Report hr 19, CCA, 30 London, (1969) p. 21.], amelyeknél a cementből 181334

Next

/
Oldalképek
Tartalom