181313. lajstromszámú szabadalom • Függesztett, feszített tartószerkezet
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181313 JÉ|| Bejelentés napja: 1981. IV. 28. (1099/81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : E 04 B 7/14, E 04 B 1/342 Közzététel napja: 1982. IX. 28. ORSZÁGOS Megjelent: 1985. II. 28. Szabadalmi Tár. TALÁLMÁNYI HIVATAL X^TULAJDON£>/ Feltaláló: Szabadalmas: Ivits Iván okleveles építészmérnök, Budapest Építéstudományi Intézet, Budapest Függesztett, feszített tartószerkezet 1 A találmány függesztett, feszített tartószerkezet, főleg nagy nyílású terek lefedésére. Alátámasztó egységből, áthidaló egységből és függesztő egységből van összeállítva. Az alátámasztó egység legalább egy pillért, az áthidaló egység általában főtartókból és 5 fióktartókból levő átviteles gerendarácsot, míg a függesztő egység nagy szilárdságú köteleket tartalmaz. A gerendarács adott esetben a tartószerkezet rendeltetéséhez igazodó héjalással rendelkezik. 10 A különböző építőanyagok és a belőlük létrehozott tartók teherbírási tulajdonságai jórészt meghatározzák az illető anyagból készített tartók célszerű alkalmazási területeit. Közismert tény, hogy az anyagok térfogatsúlya még nem dönti el, vájjon egy 15 belőle készült tartószerkezet könnyűnek vagy nehéznek minősül. Többet mondanak az olyan összehasonlítások, ahol a szakító szilárdság és a térfogatsúly arányait vetik egybe. Az egyes anyagokból készített tartók és 20 tartóegyüttesek esetében azok geometriai kialakítása is döntő súllyal eshet latba. A fizikai, geometriai, szerkezeti és esetleg egyéb paraméterek együttesen határozzák meg, hogy adott anyagból valamilyen adott tartóféleséget mely területen célszerű alkal- 25 mazni. Könnyen belátható, hogy minden építőanyagra és az illető anyagon belül minden tartótípusra nézve van egy olyan határméret, amelyen túl az már a saját önsúlyát sem képes elviselni. így természetesen 30 2 nem marad benne teherbírási tartalék a hasznos terhek elviselésére. A fenti okfejtés nyilvánvalóvá teszi, hogy pl. a szokványos kialakítású sík födémek miért nem alkalmasak bizonyos nyílásméretek fölött azok gazdaságos áthidalására. A nagy nyílásméretek esetében a puszta teherbírási szempontok mellett kedvezőtlen hatású azonban a nagy anyagfelhasználás, a szállítás költségessége és a sajátságos szerelési nehézségek. A sík födémek helyett ezért a nagy nyílások áthidalására sajátságos szerkezeteket, pl. két irányban görbült — és ezért térbeli erőjátékú — felületszerkezeteket alkal maznak. Az ismert felületszerkezetek kétségtelenül előnyösek az aránylag csekély anyagfelhasználás miatt. Néhány cm vastagságú vasbeton héjakkal, pl. többszörösen nagyobb méretű nyílások hidalhatok át könnyűszerrel, mint a szokványos sík födémekkel. A térbeli erőjáték azonban ezekben az esetekben nem csupán számítási és tervezési nehézségeket vet föl, de többnyire bonyolult építéstechnológiával is párosul. A két irányban görbült felületszerkezetek alapvető hátránya az is, hogy csak alaprajzilag és magassági értelemben egyaránt kötött geometriai adottságok mellett alkalmazhatók gazdaságosan. A 80—100 m áthidalására is alkalmas monolit vasbeton héjak szerkezetileg kétségtelen előnyökkel rendelkeznek, a geometriai kötöttségek miatt azonban többnyire csak fölöslegesen nagy belmagasságokkal valósít-181313
