181299. lajstromszámú szabadalom • Horgonyszerkezet építmény és altalaj közötti kapcsolat létesítésére; előnyitó-verőcső, valamint verőberendezés horgonyszerkezet talajba juttatására; és berendezés a horgonyszerkezet feszítőelemének megfeszítéséhez, valamint a verőcsőnek a talajból való kihúzásához
MAGYAR NÉPKÖZTARS ASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY |||| Bejelentés napja: 1981. III. 31. (822/81) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1984. X. 31. 181299 Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : F 07 n 5Í/74- E 02 D 7/00, E 02 D 11/00, Feltalálók: Szabadalmas: Babos László okleveles mérnök 10%, Dr, Dezsényi István okleveles mérnök 10%, Bács Megyei Állami Épító'ipari Füzesi Pál okleveles mérnök 20%, Budapest, Illés János technikus 15%, Kákonyi Vállalat, Kecskemét Józsefné okleveles mérnök 15%, Semperger Imre gépészmérnök 30%, Kecskemét Horgonyszerkezet építmény és altalaj közötti kapcsolat létesítésére; előnyitó-verőcső, valamint verőberendezés horgonyszerkezet talajba juttatására; és berendezés a horgonyszerkezet feszítőelemének megfeszítéséhez, valamint a verőcsőnek a talajból való kihúzásához 1 2 A találmány építmény és altalaj közötti kapcsolat létesítésére szolgáló horgony szerkezetre vonatkozik. A találmány tárgyát képezi továbbá a horgonyszerkezet talajba - elsősorban kötött talajba — juttatására szolgáló előnyitó-verőcső, valamint verőberendezés, és a horgonyszerkezet feszítőelemének megfeszítésére, valamint a verőcsőnek a talajból való kihúzására szolgáló berendezés is. A mérnöki gyakorlatban kihorgonyzáson valamely építménynek — például támfalnak, szádfalnak, alaptestnek stb. - az altalajjal való olyan összekapcsolását értik, amelynek révén a talaj meghatározott térfogatú részét bevonják az építmény erőjátékába. Az építmény és az altalaj közötti ilyen kényszerkapcsolatot különféle típusú horgonyszerkezetekkel valósítják meg. Valamennyi horgonyszerkezetnek három alapvetően fontos része van, nevezetesen a horgonytest, a horgonyrúd, valamint a horgonyfej. A horgonytest köti be a horgonyt az altalajba; a horgonyrúd (vagy -kábel) adja át az építményről a horgonytestre és a húzóerőt; a horgonyfej pedig a horgonyaidnak az építményhez erőátadó módon történő rögzítésére szolgál. A különféle, egymástól eltérő típusú horgonyszerkezetek kialakulásának kiváltó okai az idő folyamán egyrészt az alkalmazási esetek különbözőségéből adódó műszaki-gazdaságossági optimumkeresés, másrészt a technikai haladásból adódó új lehetőségek voltak. A különböző építményekről átadódó horgonyerők nagyságrendje, az erőjátékba bekapcsolódó talaj geotechnikai tulajdonságai, a horgonyerők - és ezzel a horgonyrudak iránya, a horgonykapcsolat ideiglenes vagy végleges jellege, a horgony-szerkezet beépítésének módja, mind megannyi tényezője egy adott al- 5 kalmazási esetben a műszaki-gazdasági értékelésnek. A jelenleg ismert horgonyzási megoldásoknak két alapvető típusa van. Ezek a felszínről készült hátrahorgonyzások, valamint az injektált horgonytestes horgonyok. 10 A felszínről elkészíthető hagyományos, ún. egyszerű hátrahorgonyzásnál a horgonyrúd kihorgonyzó lemezhez, vagy horgonyfalhoz kapcsolódik, és a szerkezeti elemeken, mint horgonytesteken keresztül adja át a hasznos terhet a talajnak. E megoldásoknál 15 a horgony testet és horgonyaidat a horgonyzási műveletsor megkezdése előtt a felszínről kiemelt árokban helyezik el, majd az árkot visszatöltik. E hagyományos horgonyok horgonyrúdjaiban csak akkor keletkezik húzóerő, amikor a velük horgonyfej 20 útján összekapcsolt építmény — például szádfal — földnyomás hatására bizonyos mértékben elmozdul. Az injektált horgonytestes horgonyok esetében a horgonyrúdban keletkező húzóerőt az injektálással készült horgonytest adja át a talajnak, vagyis e hor- 25 gonytest tölti be a hagyományos horgonyok horgonylemezének a funkcióját. A horgonyrúd megfeszítésére és a horgonyfej rögzítésére a horgonytest injektált anyagának a megkötése után kerül sor. Szemben a hagyományos horgonyokkal, a feszített 30 horgonyokban éppen a feszítéssel állítják elő azt a 181299
