181296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vágóhídi hulladékok termikus feldolgozása során keletkező bűzös gőzök kezelésére
MAGYAR NÉPKÖZTARSAS AG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181296 Ä Bejelentés napja: 1981. III. 26. (772/81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3: F 28 B 5/00 országos TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. X. 28. Megjelent: 1984. X. 31. ' ° v\ * tinin' Tár £ ff Tin A.-ijfiU Feltalálók: Szabadalmas: Pfeningberger Ottó okleveles gépészmérnök 70%, Szigeti Miklós okleveles Mezőgazdasági és Élelmiszeripari gépészmérnök 30%, Budapest Tervező, Beruházási Vállalat, Budapest Eljárás és berendezés vágóhídi hulladékok termikus feldolgozása során keletkező' bűzös gőzök és gázok kezelésére 1 A találmány vágóhídi hulladékok termikus feldolgozása, például főzése vagy szárítása során keletkező bűzös gőzök és gázok kezelésére szolgáló eljárásra és berendezésre vonatkozik. A sertés-, birka-, marha- és baromfi-vágóhidakon 5 a primer hústermékek mellett jelentős mennyiségű vágási hulladék keletkezik. Ezeket a — humán célra fel nem használható - vágási hulladékokat a vágóhidakról a lehető legrövidebb időn belül el kell szállítani, azonban áruhigiéniai és környezetvédelmi 10 előírások betartása érdekében az átmeneti tárolás idejére is zárt edények, tartályok és csővezetékek használata ajánlatos. A hulladékanyagokból főző-sterilező-zsírtalanító-szárító kezelések eredményeként nagy fehéijetar- 15 talmú takarmánylisztek nyerhetők, amelyek - megfelelő adalékanyagok bekeverésével — állati tápként használhatók fel. Az egyik ilyen ismert, ún. „száraz” eljárás szerint a hulladékanyagot keverőműves autoklávban nyomás 20 alatt kezelik és dolgozzák fel, amely azonban nem megfelelő hatékonyságú. Ismeretes továbbá olyan ún. „nedves” eljárás, amelynek első fázisában a nyers hulladékanyag előbb durva, majd finom aprításával húspépet állítanak elő, amelyet azután folyé- 25 kony és szilárd fázisra választanak szét. Az anyagból a vizet és a zsírokat centrifugálással vonják ki. A centrifugákon leválasztott szilárd anyag víztartalmát általában fűtött szárítódobokban csökkentik a kívánt szintre. A leválasztott folyadékfázis zsír-víz- 30 2-komponenseit újabb centrifugán választják szét, és a zsír - többfokozatú tisztító kezelés után - mint ipari zsír-végtermék jelenik meg, míg a fehérjéket tartalmazó vízhányadot az autoklávba vezetik vissza. Más ismert eljárás szerint ún. lágy hulladékokból (bél, húsanyag stb.) híg pépet készítenek, amelyet sterilezés után — zsírtalanítás és szárítás nélkül — egy éb komponensek (pl. kukoricadara) bekeverésével állati tápként hasznosítanak. A pép tartósítása céljából hangyasavat vagy propionsavat is adalékolnak; ez az emésztést is elősegíti. A pépszerű végterméket szárítással esetleg be is sűrítik. E megoldás iparszerű méretekben történő alkalmazása számos problémát okoz. Ismeretes olyan eljárás is, amelynek során a vágási hulladékokat savas hidrolízissel dolgozzák fel, esetleg közbenső zsírtalanítással és besűrítéssel. A már említett hangyasav és propionsav mellett kénsav használata is szokásos. Bizonyos esetekben a savat lúggal semlegesítik, és a terméket optimális pH-értékre beállítva forgalmazzák. A „nedves” eljárásokkal nyert végtermékek alkalmazhatósági lehetőségei még nem teljesen tisztázottak, a pépszerű anyagok etetése jelenleg még csak a nagyobb toxikus tűrőképességű sertéseknél folyik, az etetés csak a sertéseknél tekinthető veszélymentesnek. Valamennyi ismert hulladékfeldolgozási megoldásnál súlyos hátrányt jelent, hogy a vágási hulladékok 181296
