181282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térszint alatti testek, különösen vastagsági méretükhöz képest nagy oldalirányú kiterjedésű lemezszerű testek előállítására utúszilárdulú anyagnak a talajba injektálásával
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181282 JSÉÉl Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1981. III. 04. (542/81) NSZO3 : Imi E 02 D 3/12 Közzététel napja: 1982. VIII. 30. ORSZÁGOS ( Szabadalmi Tár ‘ ) TALÁLMÁNYI Megjelent: 1985. II. 28. TULAJDONÍT J/'' HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Bui ián Zoltán okleveles mérnök, Bohn István okleveles mérnök, Budapest Közlekedési és Metró Építő Vállalat, Budapest Eljárás térszín alatti testek, különösen vastagsági méretükhöz képest nagy oldalirányú kiterjedésű lemezszerű testek előállítására utószilárduló anyagnak a talajba injektálásával 1 A találmány térszín alatti testek, különösen vastagsági méretükhöz képest nagy oldalirányú kiterjedésű lemezszerű testek előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik, amely eljárás során a talajban furatokat készítünk, és a furatokon át a talajba injektálással utószilárduló anyagot juttatunk. Mélyépítési feladatok megoldásához gyakran van szükség arra, hogy a térszín alatt vastagsági méretéhez viszonylag nagy oldalirányú (vízszintes) kiterjedésű testeket hozzanak létre, vízzárási vagy/és talajszilárdítási célból. Ilyen lemezszerű testeket oly módon hoznak létre, hogy furatokon keresztül utószilárduló anyagot, túlnyomórészt cementtejet injektálnak a talajba, amely annak pórusait kitölti, és megszilárdulva az előállítandó lemezszerű testet alkotja. Eddig ilyen jellegű feladatok megoldásához az injektálófuratokat négyzethálósán - a négyzetháló sarokpontjaiban — osztották ki. Ilyen kiosztásban a furatok távolsága (a négyzet oldalhossza) mindkét irányban a gyakorlatban mintegy 1,2-10,0 m között mozog. Amint a későbbiekben még részletesen ki fogjuk mutatni, a négyzethálós furatkiosztásnak számos hátránya van. Ezek között megemlítjük, hogy az injektálás hatósugara viszonylag kicsi, ugyanakkor nagyok a több furatból injektált anyagok átfedési (zavart) zónái, ami mind műszakilag, mind gazdaságossági szempontból hátrányos tényező; műszaki 2 szempontból azért, mert az átitatás nem egyenletes, és az injektálási nyomás értéke nem a talaj szerkezetnek felel meg, gazdaságossági szempontból pedig azért, mert az anyag besajtolásához a műszakilag 5 szükségesnél nagyobb energiaráfordításra van szükség. A találmány feladata, hogy olyan eljárást szolgáltasson térszín alatti, különösen lemezszerű testek létesítésére utószilárduló anyagnak furatokon keresz- 10 tül a talajba injektálására, amelynek eredményeként csökkennek az összemetsződő, „zavart” injektálási zónák, következésképpen csökken a munkavégzéshez szükséges energiaráfordítás, és műszaki szempontból javul a létesítmény minősége. 15 A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a furatok egyenlőoldalú (60°-os) háromszögháló, vagy - ami ugyanaz - 60°-120°-os rombuszháló sarokpontjaiban helyezkednek el, a 20 szomszédos furatok összemetsző hatásterülete — és ezáltal az egyenletes átitatás és az injektálási nyomás szempontjából zavart zónák területe - jelentősen redukálható. 25 E felismerés alapján tehát a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy az injektáló furatokat felülnézetben egyenlő oldalú háromszög-háló sarokpontjaiban kiosztva készítjük el, és az 30 injektálóanyagot e furatokon át juttatjuk a talajba. 181282
