181278. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű átvezető szigetelő

181278 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1981. II. 26. (472/81) Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1985. II. 28. Feltalálók: Feuertag Ottó okleveles villamosmérnök, Grosz László okleveles villamos­mérnök, Pankasz László okleveles villamosmérnök, Budapest Nagyfeszültségű átvezető szigetelő Nemzetközi osztályozás: NSZO3: H 01 B 17/32 Szabadalmas: Villamos Berendezés és Készülék Művek, Budapest 1 A találmány tárgya nagyfeszültségű átvezető szi­getelő, melynek szigetelőteste készülhet bármely, a szakterületen ismert anyagból és technológiával, pl. sajtolva és kiégetve kerámiaféleségből, porcellánból vagy az ún. nyomózselés eljárással műgyantából vákuum alatt kiöntve. Ismeretes, hogy a villamos szilárdság és a könnyű szerelés követelménye az ilyen terméknél nehezen hozható összhangba. A szerelt vezetőrendszerben a szigetelő anyagból készült megfogó szerelvénynek teljesen körül kell vennie a megfogott áramvezetőt, ugyanakkor a szigetelő osztott kialakítása és helyszí­nen való összeszerelése esetén az osztási síkban nem kívánt méretű szigetelési távolságok keletkeznek. Ezért a nagyfeszültségű technikában mind a mai napig eltekintettek az osztott szigetelők alkalmazá­sától. A technika állásából ismert ilyen átvezető szi­getelők lényegében egy darabból készülnek abban az értelemben, hogy legalább is a vezető hossztenge­lyére közel párhuzamos felületek mentén nincs osz­tás kialakítva. Az áramvezető hossztengelyével gya­korlatilag párhuzamos irányításúnak tekintjük a to­vábbiakban az olyan osztófelületet, melynek irányí­tása a hossztengely, irányától csak a gyártási techno­lógia által megkívánt, vagy megengedett mértékben tér el. Amikor az átvezető szigetelőt a vezetőrendszer telepítésekor szerelik, a megfogandó áramvezetőt - mely többnyire áramvezető sín - a hossztengelye 2 irányában át kell fűzni a szigetelőn. Különösen hosszabb áramvezetők esetében ez a művelet nehe­zen végezhető el, körülményes, a ráfordított szere­lési idő miatt az ilyen technológia kevéssé gazdasá­gos. Hasonlók a problémák, ha már készreszerelt kapcsolóberendezésnél a korábban telepített átve­zető szigetelőt utólag ki kell cserélni. Célunk olyan nagyfeszültségű átvezető szigetelő­test kialakítása volt, melynek alkalmazása esetén gyors, könnyű, gazdaságos szerelési technológia va­lósítható meg, mind a telepítéskor, mind az átvezető szigetelő utólagos cseréje esetén. A találmány alapja az a felismerés, hogy a megkí­vánt villamos szilárdságot és életbiztonságot olyan nagyfeszültségű átvezető szigetelőtestnél is bizto­sítani lehet, melyet az áramvezető hossztengelyével gyakorlatilag párhuzamos osztófelületek mentén il­leszkedő két féltest alkot, ha a szigetelőtest az áram­vezetőt - legalább a kerület két szembenfekvő sza­kasza mentén — egynél több fallal veszi körül úgy, hogy a (mindenkori) szomszédos, egymáshoz viszo­nyítva külső, illetve belső falban kialakított osztófe­lületek a falak kerülete mentén oly mértékben el vannak egymáshoz képest tolva, hogy az átvezető szigetelő osztásából folyóan kialakuló szigetelő tá­volságokhoz tartozó átütési feszültség értéke megha­ladja az adott szigetelőtestre előírt vizsgáló feszült­ség értékét, továbbá a szigetelő test által körülvett üreg légterét az üreg hossztengelyére merőleges sík mentén kettéosztó térelválasztó fal is többrészes oly 181278 [ 1 5 10 15 20 • 25 ! 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom