181274. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés altalajöntözésre

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1981. II. 19. (399/81) 181274 Nemzetközi osztályozás: NSZ03: A 01 G 25/00, E 02 B 1/00, A 01 C 23/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1985. II. 28. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Patócs Imre tud. oszt. vez., Dr. Kapocs! István tud. oszt vez., Karcag Debreceni Agrártudományi Egyetem Kutató Intézete, Karcag Eljárás és berendezés altalajöntözésre 1 A találmány tárgya eljárás altalajöntözésre, ahol az öntözővizet a talajba fektetett csöveken át juttat­juk az altalajba, különösen kis vízáteresztő képes­ségű, erősen kötött talajok számára való eljárás. A találmány tárgya továbbá az ezt az eljárást fogana- 5 tosító berendezés is, amely talaj csövekkel rendel­kezik. Az altalajöntözésre használatos eddigi eljárások szerint kötött és középkötött talajok esetében a ta­lajcsövek egymástól való távolsága 6 és 16 m között, 10 lehelyezési mélységük pedig 80 és 140 cm között változik. Az ismert eljárások szerint a lefektetett csövekre 10 cm-es kavics szűrőréteget helyeznek. Az ismert eljárásokkal kapcsolatos egyik hátrány 15 abban van, hogy a jelenlegi módszerek szerinti ta­­lajcsőigény hektáronként 650 és 1650 m között van, a fektetés költségét is beszámítva, az ilyen típusú ta­lajcsövezés költségigénye igen magas, több tízmillió forint hektáronként. 20 A jelenleg ismeretes altalajöntözési eljárások rá­adásul nem is minden kötött talaj esetében alkal­mazható. A mélyben sós réti talajokon például azért nem, mert az öntözés miatt a talajvíz időszakosan a terepszinthez közel helyezkedik el és ilyen módon 25 ennek a magas sótartalmú talajvíznek szikesítő, másodlagos szikesedést kiváltó hatása van. Az ismert eljárások és berendezések végezetül nem teszik lehetővé kéthasznú rendszer alkalma­zását, olyan rendszerét, amely nem csak altalajon- 30 2 tözésre, de a talajvíz összegyűjtésére is szolgál. A ko­rábban javasolt és hátrányai miatt csak szűk körben alkalmazott riyiltárkos kéthasznú talaj csövezés rend­kívül karbantartás igényes, a változó körülmé­nyekhez nem képes alkalmazkodni, hatékonysága igen alacsony, fenntartási és létesítési költségei pedig igen magasak. A találmánnyal megoldandó feladat tehát olyan eljárás és az ezt foganatosító berendezés kialakítása, amely a kötött talajok esetében is hatékonyan alkal­mazható, telepítési költsége ezzel együtt alacso­nyabb, hatékonysága pedig nagyobb, mint az ismert eljárásoké és berendezéseké; amely tehát kiküszöböli az ismert eljárásokkal és berendezésekkel kapcsola­tos hátrányokat is. A találmány alapja az a felismerés, hogy a talaj­csöveket nem kell olyan mélyre helyezni, mint ahogy ezt eddig tették, ekkor a csöveknek nem kell olyan sűrűn egymás mellett lenniük, valamint az, hogy a felszín és a talaj csövek között megfelelően kialakított szűrőzött járatok útján vízáteresztő kap­csolatot kell létrehozni. A találmány tehát egyrészt altalajöntöző eljárásra vonatkozik, ahol az öntözővizet a talajba fektetett csöveken át juttatjuk az altalajba. A továbbfej­lesztés, azaz a találmány abban van, hogy a csöveket a felszíntől legfeljebb 90 cm mélységben, egymástól legalább 30 m távolságra helyezzük el, a csövek fe­lett szűrőréteget alakítunk ki, továbbá a csövek fe­lett, rájuk harántirányban szűrőzött vízáteresztő 181274

Next

/
Oldalképek
Tartalom