181248. lajstromszámú szabadalom • Folyékony szappantartartalmú készítmény és eljárás ilyen készítmény előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181248 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY JÉ| Bejelentés napja: 1980. XII. 29. (3139/80) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : tejsí C 11 D 9/02 Közzététel napja: 1982. VIII. 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. I. 31. í° Szabadalmi Tár. V'sÍL^laj20Né--^ Feltalálók: Szabadalmas: Széplaky Miklós vegyészmérnök 26,6%, Szép József vegyészmérnök 26,7%, Növényolajipari és Stiller István üzemmérnök 26,7%, dr. Kozma Jánosné vegyészmérnök 20,0% Mosószergyártó Vállalat, Budapest Folyékony szappantartalmú készítmény és eljárás ilyen készítmény előállítására 1 A találmány mind háztartási, mind ipari célokra alkalmazható folyékony szappantartalmú készítményre és ilyen készítmények előállítására vonatkozik. Ismeretes, hogy folyékony szappankészítmények hajmosószerként vagy nyilvános mosdókban szappan tisztítószerként alkalmazhatók és az ilyen készítményeket kis sztearinsav-tartalmű növényi olajok vagy azok zsírsavai kálium- vagy ammonium- illetve amin-sóinak vizes oldataiból állítják elő. A szilárd szappanból a vizes közegben való oldással folyékony szappant készítenek. Mivel a szilárd szappanok vízoldhatósága nem mindenkor megfelelő, így az oldhatóság növelése érdekében etilalkoholt vagy glicerint adagolnak. Ilyen adalékanyagok ellenére is megtörténhet, hogy a nehezebben oldható komponensek kiválnak. A folyékony szappantartalmú készítmények zavarosodása vagy csapadékkiválása a felhasználást zavarja, ezért a gyártási műveletben a folyékony készítményeket néhány hétig hidegen tárolják, majd derítik illetve szűrik. A folyékony szappankészítmények zsírkomponense az olívaolaj, olein, ricinusolaj és kókuszzsír. A sztearát-szappanok gyenge oldhatósága miatt a folyékony szappankészítmények előállításánál olívaolajat, oleint, ricinusolajat vagy kókuszszírsavat alkalmaznak. A folyékony szappankészítmények zsírsav-tartalma rendszerint legfeljebb 30 súlyrész, azonban ilyen zsírsavtartalom is csak akkor érhető el, hogyha alkoholt vagy 2 glicerint is adagolnak (Seifen-Öle-Fette-Wachse, 105 Nr. 7/1979.). Ismeretes az is, hogy mind háztartási, mind ipari fogyasztás céljára átlátszó kénőszappant, ún. káli- 5 szappant állítanak elő, amelynek legjobb nyersanyagai közé a félszáradó és száradó olajok tartoznak. Ilyenek a napraforgóolaj, tökmagolaj és a lenolaj. A kenőszappanhoz szilárd színzsírokat, például faggyút vagy pálmaolajat, csak nyáron és akkor is 10 csak kisebb mennyiségben használnak, mivel ezek a kenőszappant átlátszatlanná teszik és kenőcsös állagát rontják, szilárdabbá teszik. A kenőszappan készítése a megfelelő minőségű olaj vagy olajsav kálilúggal való elszappanosításával kezdődik. A szappa- 15 nosítást úgy végzik, hogy a szappanenyv zsírtartalma 43-48% legyen. A szappan mozgékonyságát kisózó anyagok hozzáadásával érik el, éppen ezért a szükséges hamuzsírt, szódát vagy káliumkloridot, illetve annak egy részét már a szappanfőzésénél az 20 üstbe helyezik. A kenőszappan készítésének második lépésében a főzet beállításakor a kívánt halmazánál potot a szabad alkália és a kisózó anyagok mennyiségének hozzáadásával forralás közben szabályozzák be. A lúgosság beállítása után az ún. szénsavas beállí- 25 tás következik, amelynek eredményeként nem njmlós. megfelelően kemény, kenőcsös állagú szappan képződik. A kenőszappan főzése még ma is nagy hozzáértést és gyakorlatot igényel, mivel a kenőszappan komponenseinek túladagolása vagy alul- 30 adagolása nem megfelelő minőséget eredményez. Az 181248
