181240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térszín alatti építmények, pl. kéregalatti metró-alagutak és hasonló létesítésére talajvizet tartalmazó talajban

MAGYAR SZABADALMI 181240 népköztársaság LEÍRÁS SZOLGALATI találmány Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1980. XII. 17. (3033/80) NSZO3 : ifesl E 02 D 15/08 Közzététel napja: 1982. IX. 28. 1 . Szabadalmi Tár. ' . ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. I. 31. f A J D 0 Feltalálók: Szabadalmas: Háberl József okleveles mérnök 35%, dr. Rusa György okleveles mérnök 20%, Közlekedési és Metró Építő Holvay Péter okleveles üzemmérnök 12,5%, Budapest, Müller József okleveles Vállalat, Budapest mérnök 12,5%, Nagymaros, dr, Greschik Gyula okleveles mérnök 10%, Titynyi Gábor okleveles mérnök 10%, Budapest Eljárás térszín alatti építmények, például kéreg alatti metróalagutak és hasonlók létesítésére talajvizet tartalmazó talajban 1 A találmány térszín alatti építmények, különösen zárt szelvényű vonalas műtárgyak, például kéreg alatti metróalagutak talajvizet tartalmazó talajban történő építésére szolgáló eljárásra vonatkozik. 5 Amint ismeretes, talajvízbe kerülő műtárgyak, például kéreg alatti alagutak építésénél biztosítani kell a talajvíz szabad áramlását a műtárgy elkészülte után is, különben a duzzasztott talajvíz az új műtárgy környezetében különféle károkat okozhat. io Olyan esetekben, amikor a vízzáró talajréteg, például agyag a talajvizet tartalmazó szemcsés talaj közelében van, előírják, hogy a vízzáró réteg és a műtárgy alsó síkja között bizonyos távolságot, pl. 15 1,0 m-t kell szabadon hagyni a talajvíz áramlásának biztosítására. Kéreg alatti metróalagút építésénél ilyenkor általában az alábbi két megoldás közül vala­melyiket választják: 20 — hagyományos, U-keresztmetszetű, monolit vas­beton szerkezetként építik meg az alagutat, több­lépcsős víztelenítéssel, Siemens-dúcolásos munka­gödör-megtámasztással;- az oldalfalakat réseléses technológiával, a 25 födémet előregyártott vasbetonelemekből készítik. Az oldalfalak akár monolit, akár előregyártott szerkezetűek, mindenképpen „lebegő” résfalakként készülnek a vízelzárás (visszaduzzasztás) kiküszöbö­lése érdekében. Építés közben - tekintettel arra, 30 2 hogy a résfalak nem zárhatnak az agyagba — többlépcsős víztelenítésre van szükség. A fenti módszerek súlyos hátránya, hogy a vízte­lenítési igény igen nagymértékű, jelentős az energia­felhasználás, nagytömegű víz elvezetéséről kell gon­doskodni. A víz-elszívás kihat a környező épületekre is, káros mozgásokat okoz, veszélyezteti az épületek állagát. A víztelenítési nehézségeket a meglevő közműhálózat sűrűsége is fokozza. A találmány feladata, hogy olyan eljárást szol­gáltasson térszín alatti mérnöki létesítmények, különösen vonalas műtárgyak, például kéreg alatti metróalagutak építésére, amely eljárás foganatosí­tásához nincs szükség többlépcsős, csupán minimális víztelenítésre, és amely eljárás alkalmazásának ered­ményeként a szabad talajvízáramlás járulékos szer­kezetek beépítése nélkül biztosítható. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a szerkezetépítést ideiglenes jellegű, fo­lyamatosan előrehaladó kazettázással hajtjuk végre, a kazettákkal körülzárt medencékből csak a pórus­vizet, valamint a kismértékű utánfolyást kell kiter­melni, majd a végleges - tervezett - szerkezet elké­szülte után a szakasz ideiglenes elzárása megszüntet­hető, és a talajvízátfolyás biztosítható. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy a körülhatárolás (kazettázás) önszilárduló, vízzáró zagyfalakkal, vala­mint megtámasztás nélküli — csupán levert — szádfalakkal egyszerűen megoldható, mert a szerke-181240

Next

/
Oldalképek
Tartalom