181226. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható szelektivitású, fénydetektorral, üzemelő berendezés gáz- és olajüzemű tüzelőberendezések gyújtására és lángőrzésére

MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI találmány 181226 Bejelentés napja: 1980 XI. 24. (2799/80) Nemzetközi osztályozás: NSZO3: F 23 Q 9/14, T 23 N 5/08 —' országos találmányi HIVATAL Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1984. XII. 31. ( . Szabadalmi Tár ,<J/j Feltalálók: Szabadalmas: Rozgonyi Miklós oki. villamosüzemmémök 60%, Zentai Károly oki. gépész- Magyar Szénhidrogénipari mérnök 30%, Budapest, Koza Sándor technikus 10%, Dunakeszi Kutató-Fejlesztő' Intézet, Százhalombatta Szabályozható szelektivitású, fénydetektorral üzemelő berendezés gáz- és olajüzemű tüzelőberendezések gyújtására és lángőrzésére 1 2 A jelen találmány tárgya olyan gyújtó-, és lángőrző berendezés, amely gáz- és olajtüzelésű hő­termelőberendezések biztonságos üzemének vezeté­sére, - gyújtására, és lángőrzésére — alkalmas, érzékenységi tartománya tág határok között a cél- 5 nak megfelelően választható meg, kevés számú, tág hőmérsékleti tartományban üzemeltethető, koncent­rált alkatrészből áll, ugyanakkor a biztonság igényét az ismert hasonló rendeltetésű berendezéseknél na­gyobb mértékben elégíti ki azzal, hogy a kikapcso- 10 lási sebessége igen nagy, és jól kiküszöbölhetők a tüzelőberendezés üzemszerűen magas hőmérsékletre felhevülő alkatrészeiről származó (hő és fény) sugár­zások zavaró hatása. Szénhidrogénüzemű tüzelőberendezések gyújtá- 15 sára, lángőrzésére, sőt üzemének komplex veze­tésére számos műszaki megoldás ismeretes. A gyújtás feladatának megoldására az indukciós elven működő szakítómágneses, majd újabban piezzoelekt­­romos gyújtószerkezetek, amelyeket rendszerint kézi 2C erővel működtetnek, általában kisebb berende­zéseknél használatosak, míg a folyamatosan mű­ködő szikragyújtók nagyobb teljesítményű beren­dezéseknél alkalmazhatók előnyösen. Ezek rend­szerint hálózati feszültségről, vagy törpefeszült- 25 ségről működő, hálózati, vagy nagyfrekvenciás berendezések, amelyek különleges, nagyfeszültségű (10-15 kV) szekunder tekerccsel rendelkeznek, és amelyeknek feszültségét a tűztérben elhelyezett elektródákhoz vezetik. Ezek kisebb részt kézi 30 nűködtetésűek, és mindaddig adják a szikrát, amíg a kezelő a berendezés gyújtását észlelve azok mű­ködtetését megszünteti, de gyakran lángőr beren­dezéssel vagy többcélú automatikákkal kombinálva alkalmazzák, amikor is mindaddig működnek, amíg az automatika (erre a célra szolgáló érzékelőszerve) a védett berendezés begyulladását nem érzékeli. A tüzelés folyamatosságának érzékelése elsősor­ban biztonságtechnikai szempontból lényeges. A láng leszakadása, kialvása, egyszóval a folyamatos tüzelés megszakadása azzal a veszéllyel jár, hogy a folyamatosan adagolt tüzelőanyag a levegővel rob­banó elegy et képez, és a tüzelőberendezés üzem­szerűen felhevült alkatrészeitől belobbanva komoly pusztítással járó robbanást okozhat. Éppen ezért lenyeges a láng megszűntét követően a gyors zárás, éspedig annál nagyobb mértékben, minél nagyobb a tüzelőberendezés, és ennél fogva minél jelentősebb a:’ időegység alatt kiáramló tüzelőanyag mennyisége. Termikus érzékelőként gyakran alkalmaznak hő­elemeket, a fényjelenség alapján történő érzékelésre fotocellás vagy fotoellenállásos (fototranzisztoros) éizékelőket, de elterjedtek a láng ionizáló hatásán alapuló ún. ionizációs lángőrök is. Ezeknek a beren­dezéseknek általában más-más jelfeldolgozó egységek és karakterisztikák felelnek meg, és gyakran alkal­mazzák ezeket a berendezéseket többcélú, a tüzelés menetét a külső hőmérséklet, szél, hőigény, stb. függvényében vezető magas komplikáltsági fokú ar [tematikák elemeként is. 181226 i r? ifit

Next

/
Oldalképek
Tartalom