181223. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás kis móltömegű epoxi oligomerek előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTARS AS AG ORSZÁGOS TALALMANY I HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181223 Bejelentés napja: 1980. XI. 21. (2778/80) Nemzetközi osztályozás: NSZ03: C 08 G 59/06 Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1984. XII. 31. . * Tár. ■ “^A Feltalálók: Szabadalmas: dr. Csillag László oki. vegyészmérnök 20%, Doktor Károly oki. vegyészmérnök 20%, Székely Géza oki. vegyészmérnök 20%, dr. Antal István oki. vegyészmérnök 10%, Cselik György oki. vegyészmérnök 10%, Hegyessy Géza oki. vegyészmérnök 10%, Nemes László oki. vegyész 10%, Budapest Műanyagipari Kutató Intézet 50%, Budapest, Tiszai Vegyi Kombinát 50%, Lenin város Javított eljárás kis móltömegű epoxi-oligomerek előállítására 1 A találmány tárgya javított eljárás kis móltömegű epoxi-oligomerek előállítására - amelyeknek viszkozitása 8—15 Pa. s és hidrolizálható klórtartalma 0,14—0,16%, maximum 0,2%. A találmány szerint diánt oldunk epiklórhid- 5 rinben,és nátrium-hidroxid jelenlétében re agái tatjuk, majd az epiklórhidrin felesleg eltávolítása után, második lépésben nátrium-hidroxiddal a dehidrohalogénezést teljessé tesszük és utána a nyers terméket tisztítjuk. 10 A dián-epiklórhidrín alapú epoxigyanták szintézisére igen sokféle technológiai eljárás ismeretes. A gyártástechnológiák annak ellenére, hogy sok vonatkozásban eltérnek egymástól, abban megegyeznek, hogy diánból [2,2-bisz-(para-hidroxi-fenil)propán] és [5 epjklórhidrinből indulnak ki, és a reakció mindig nátrium-hidroxid jelenlétében megy végbe. A reakció általános sémáját az 1. reakcióvázlaton adjuk meg. A képződött gyanta elméleti átlagos szám szerinti 20 móltömege: M = 340 + 284 n ahol: n az ismétlődő egységek száma. 2s A reakció melléktermékeként mindig nátrium-klorid és víz keletkezik; a nátrium-klorid egy része az anyalúgban oldódik, másik része kristályos formában kiválik. 2 A gyártásból származó gyanta átlagos szám szerinti móltömege elméletileg a szintézis kiinduló komponenseinek mólarányától függ, és 2 mól epiklórhidrin és 1 mól dián mólarány esetén dián-diglicidil-éter-nek kellene képződnie. A dián-diglicidil-éter tekinthető az epoxigyanták „monomer”-jének; képlete azonos a fenti képlet zárójelen kívüli részével. Ha az epiklórhidrin mólaránya 1 mól diánra számítva kisebb mint 2, akkor nagyobb móltömegű gyanták képződnek, mégpedig annál nagyobb móltömegűek, minél jobban közelít epiklórhidrin : dián az 1-hez. A valóságban azonban nem ez a helyzet, mert a reakció a fenti sémánál sokkal bonyolultabb. A főreakció Fisch szerint [Fisch, W.: C. Chimia 16/3 (I960)] az alábbi három lépésben megy végbe: 1. első lépésként az epoxicsoport felnyitása és a fenolos hidroxillal kapcsolódása, 2. a képződött klórhidrin-éter dehidroklórozása és új epoxicsoport képződése, 3. az oligomer láncvégeken kialakult új epoxicsoportok reakciója új fenolos hidroxillal és ezáltal a molekulalánc növekedése. Ez már önmagában eléggé bonyolult és a reakció paramétereitől erősen függő folyamat halmaz, amelynek eredményeképpen számolnunk kell polidiszperzitással. Eszerint a vártnál kisebb és nagyobb 181223
