181185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testek, különösen építőelemek előállítására
MAGYAR NÉPKÖZT ARS AS AG ORSZÁGOS tálAlmAny I HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181185 Bejelentés napja: 1980. IX. 15. (2261/80) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : B 32 B 9/02 Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1984. XII. 31. ( . Szabadalmi Tár ' ^ V ^ j Feltalálók: Szabadalmas: Bencsik Imre főmérnök 15%, Boros Attila osztályvezető 15%, Csala Gábor 23. sz. Állami Építőipari műszaki igazgató h. 15%, Dessewffy Olivér vegyészmérnök 10%, Szabó György Vállalat, Budapest igazgató 15%, Vágó Gábor tanácsadó 30%, Budapest Eljárás testek, különösen építőelemek előállítására 1 A találmány testek, különösen építőelemek előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik, amelynek során aprított rostos növényi anyagot és szálasanyagot utószilárduló kötőanyaggal keverünk össze, és a keveréket nyomás alatt formázzuk. A találmány sze- 5 rinti eljárással készült építőelemek különösen hő- és hangszigetelési feladatok megoldására alkalmasak. Az energiahordozók árának világszerte tapasztalható állandó emelkedése miatt egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az épületek hőszigetelésére, de mind 10 fokozottabb igényeket támasztanak a hangszigetelés vonatkozásában is. Másrészt egyre erőteljesebb törekvések tapasztalhatók mezőgazdasági és ipari hulladékanyagok gazdaságos felhasználására. Hagyományos hőszigetelő anyagként ismeretesek 15 — különösen tetőszigetelésekhez — a különböző vastagságú kőszivacslapok, amelyek azonban viszonylag alacsony hőszigetelő képességűek, viszonylag drágák és beépítésük meglehetősen élőmunkaigényes. Építőipari hőszigetelő anyagként különféle for- 20 mákban használatos a duzzasztott perlit, amely részben költséges, részben nem megfelelő hőszigetelő képességű szerkezetet eredményez. Széles körben használatosak ásványi gyapot (sa- 25 lakgyapot) bázisú hőszigetelő szerkezetek is. Ezeknek az alapanyagoknak a gyártástechnológiája költséges, és az építési szerkezetben való összenyomódásuk hézagtérfogatuk, és ezzel együtt hőszigetelő képességük csökkenését eredményezi. 30 2 A műanyaghabok meglehetősen drágák, és építőipari alkalmazásuk lehetőségeit konstrukciós, valamint alkalmazástechnikai nehézségek is korlátozzák. A 159 762. számú magyar szabadalmi leírásból olyan hő- és hangszigetelő bevonat, illetve test előállítására szolgáló eljárás ismerhető meg, amelynél alapanyagként rizsszalmát és rizshéjat, vagy kukoricalevél-zúzalékot, kötőanyagként pedig rézgálicoldattaí hígított vízüveget vagy kétkomponensű műgyantát alkalmaznak. A rizshéj- vagy kukoricahéj-pozdorjái felületre vagy sablonba szórják, és a szórósugárba porlasztják a kötőanyagot. Bizonyos vastagságú réteg elkészülte után 50—100 mm-nél nem rövidebb rizsszalmaszálakat terítenek el az említett anyagrétegen, lazán, 10—20 mm légközzel, majd újabb, az elsőhöz hasonló, vagy azzal azonos anyagréteggel kötik le a szalma-réteget. A műveleteket szükség szerinti számban megismételve laza rétegelt bevonat, vagy test alakítható ki. A testeket, illetve bevonatot legfeljebb mérsékelt alakváltozással tömörítik. Ebből következik, hogy a leírt eljárással készült elemek, vagy bevonatok teherviselő képessége korlátozott (pl. lépésszilárdsága nem megfelelő), így alkalmazhatósági lehetőségük is viszonylag szűk. További problémát jelent, hogy az alap- és kötőanyagot szórásos technológiával kell egymással érintkezésbe hozni, ami körülményes, és a módszer termelékenysége alacsony. A találmány feladata, hogy olyan eljárást szolgáltasson hő- és hangszigetelő építőelemek előállitására, 181185
