181182. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés műveleti erősítőkkel felépített differencia erősítő szimmetria erősítése felső frekvenciahatárának növelésére
MAGYAR népköztArsasAg SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI találmány 181182 0 ) Bejelentés napja: 1980. IX. 05. (2191/80) Nemzetközi osztályozás: NSZOj : H 03 F 3/45 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1984. XII. 31. ^ Szabadalmi Tár. ^ XL^JTUlAJ Feltalálók: Marót Károly mérnök, 40%, Vinkovics Sándor mérnök, 30%, Fixek László mérnök, 20%, Kovács György mérnök, 10%, Budapest Szabadalmas: BEAG Elektroakusztikai Gyár, Budapest Kapcsolási elrendezés műveleti erősítőkkel felépített differencia erősítő szimmetrikus erősítése felső 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés műveleti erősítőkkel felépített differencia erősítő szimmetrikus erősítése felső frekvenciahatárának növelésére, amelynek első és második műveleti erősítője van, ezek nem-invertáló bemenete a differencia erősítő bemenetei, kimenetűk közé olyan osztólánc van kapcsolva, amelynek legalább két, szimmetrikus osztáspontja van, ezek az osztáspontok az első illetve második műveleti erősítő invertáló bemenetével vannak összekötve, továbbá az első és második műveleti erősítő kimenete egy harmadik műveleti erősítő invertáló, illetve nem-invertáló bemenetére csatlakozik, és a harmadik műveleti erősítő kimenete a differencia erősítő kimenete. Ilyen erősítők ismertek, például a Herpy Miklós: Analóg integrált áramkörök című, a Műszaki Könyvkiadó által 1973-ban kiadott könyv 219-220 oldalairól, vagy a Dr. Házmán István: Elektronikai erősítők című, a Műszaki Könyvkiadó által 1979-ben kiadott könyv 16—17. oldalairól (1. ábra). Ezeket a differencia erősítő bemeneti fokozataként, hangfrekvenciás rendszerek kis-zajú, szimmetrikus bemeneti fokozataként és minden olyan kisszintű helyen alkalmazzák, ahol viszonylag nagy szimmetrikus erősítés mellett nagy közös feszültség-elnyomásra van szükség. Ezeknek a differencia erősítőknek az erősítését az első és második műveleti erősítő kimenetei közé kapcsolt osztólánc által alkotott visszacsatoló áramkör határozza meg. Abban az esetben, ha a differenfrekvenciahatárának növelésére 2 cia erősítő bemeneteire szimmetrikus jel kerül, akkor a műveleti erősítők kimenetén egymáshoz képest ellenkező fázisú jel jelenik meg, amely az osztóláncot alkotó ellenállások nagyságától függően, 5 vagyis az osztásaránynak megfelelően leosztva a műveleti erősítők invertáló bemeneteire jutnak, ily módon negatív feszültség visszacsatolás jön létre. A differencia erősítő bemeneteire aszimmetrikus vagy más szóval közösfázisú jelet vezetve, a műveleti 10 erősítők kimenetén azonos fázisú jelek jelennek meg. ily módon az osztólánc két végpontján azonos feszültség van, ezért azon áram nem folyik és az osztáspontokon az aszimmetrikus jel gyakorlatilag osztás nélkül jelenik meg. Ennek a differencia erősí- 15 tőnek a szimmetrikus erősítését tehát az osztólánc osztásaránya határozza meg, míg az azonos fázisú, aszimmetrikus erősítés a teljes visszacsatolás következtében egységnyi. Ez a tulajdonság azért előnyös, mert az erősítendő hasznos jel szimmetrikus, míg a 20 külső zavarok, amelyek elsősorban a váltakozóáramú hálózatból származnak, szimmetrikusak és míg a szimmetrikus jelek felerősödnek, az aszimmetrikus jelek erősítés nélkül jelennek meg a műveleti erősítők kimenetén. 25 A műveleti erősítők nyilthurkú erősítésének felső frekvenciahatárát általában a különböző parazita kapacitásokból adódó pólusok határozzák meg (2. ábra). A különböző pólusok különböző frekvenciákra esnek. Tekintettel arra, hogy a fent ismertetett 30 differencia erősítő aszimmetrikus erősítése egység-181182
