181162. lajstromszámú szabadalom • Lakások komfortosítására szolgáló térelválasztó szerkezet
MAGYAR SZABADALMI 181162 NÉPKÖZTARSASAG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1980. VII. 25. (1864/80) NSZO3 : E 04 B 1/348; E 04 C 1/ 39; ~E“04 C 21 52-------ORSZÁGOS találmányi Közzététel napja: 1982. IX. 28 HIVATAL Megjelent: 1984. XII. 31. Cjj Szabadalmi Tár. ' ^ Feltalálók: Szabadalmas: Pintácsi Andrásné okleveles épító'mérnök 437c, Kürti Tibor gépésztechnikus Fővárosi 2. sz. Építőipari 28%, Gyöngyössi Sándor híd- és mélyépítő' technikus 10%, Hadi Jenő' mérnök Vállalat, Budapest 13%, Fábián Ottó okleveles faipari mérnök 6%, Budapest Lakások komfortosítására szolgáló térelválasztó szerkezet 1 A találmány térelválasztó, főleg elavult épületek lakásainak komfortosítására és ezen belül a lakásnak vízöblítésesWC-vel, zuhanyozó- és/vagy fürdőhelyiséggel való ellátására. A komfortosítást megvalósító tér a lakás valamely erre a célra alkalmas, eredetileg nagyobb méretű helyiségéből előregyártott elemek segítségével van elrekesztve. Legalább egy bejárattal rendelkezik, az előregyártott elemeket pedig könnyűszerkezetes térhatároló lapok, így oldalfalpanelok, mennyezeti panelok stb., valamint ezeket egységbe foglaló, egyúttal az elrekesztett tér alaprajzi méreteit megszabó és térbeli merevséggel rendelkező legalább egy keret alkotja. A régi épületek tekintélyes része olyan lakásokkal rendelkezik, amelyeket az építés időpontjában nem láttak el a ma már elengedhetetlenül szükségesnek tartott kényelmi berendezésekkel, főleg fürdőszobával. Közismert, hogy a XX. század első harmadában pl. Párizs lakásainak közel a 3/4-ed része fürdőszoba nélküli volt. Amennyire egyszerű és kézenfekvő az újonnan készülő épületekben a komfortosító szerkezetek és berendezések telepítése, annyira gondot okoz ennek utólagos kialakítása a meglevő régi épületekben. A fürdőszobák utólagos kialakítása eddig általában úgy történt, hogy valamely korábban más célra szolgáló helyiségből hagyományos falazási módszerekkel egy helyiségrészt leválasztottak, és ezt rendezték be a fürdőszobákban szokásos felszerelési tárgyakkal. A módszer lassú és bonyolult, amellett pedig a lakás használatát hosszabb-rövidebb időre megakadályozza vagy legalábbis megnehezíti. Kevésbé igényes komfortosítás esetében szokás az is, hogy egy meg- 5 levő helyiségből, pl. konyhából valamilyen könnyen beépíthető részleges belmagasságú üvegfalak, üvegezett fumir lemezek vagy deszkából készült térelválasztók segítségével rekesztenek el fürdőszoba számára alkalmas helyiségrészt. 10 Az ilyen kialakítások hátrányai nyilvánvalóak, és elsősorban abból adódnak, hogy az elrekesztett új fürdőszoba az eredeti helyiséggel továbbra is közös hang- és légteret képez. Mind az utóbbi megoldásnak, mind a hagyományosan falazott elválasztások - 15 nak közös hátrányuk, hogy a korszerűsítés sok élőmunkát és ezen belül sok szakmunkát kíván. Ismeretesek az üzemben készreszerelt egészségügyi térelemek, amelyek jobbára betonfalakkal vagy szendvicsszerkezetű panelokkal vannak határolva. 20 Ezeket általában daruval mozgatják, és a kívánt helyen egy darabban építik be. A daruval beemelhető kész térelemek kétségtelenül előnyösek, és a helyszínen termelékeny munkát tesznek lehetővé, de nem minden esetben alkalmazhatók. Főleg korszerű- 25 sítési munkák esetében nem jöhetnek szóba, mivel az épület belsejébe való bejuttatásuk csak tartószerkezetek, pl. falak és/vagy födémek megbontásával volna megoldható. Az ismert megoldások közül figyelemre méltó az 30 a műanyagelemekből helyszínen összeszerelhető 181162
