181154. lajstromszámú szabadalom • Profilos építőelem és belőle készült térhatároló vagy térosztó szerkezet, valamint eljárás a profilos építőelem előállítására

Sírni*

MAGYAR

nepkoztarsasag

SZABADALMI

LEÍRÁS

SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

181154

JÉ|

Bejelentés napja: 1980. VII. 18. (1799/80)

Nemzetközi osztályozás:

NSZO3 :

E 04 C 2/32

ORSZÁGOS

Közzététel napja: 1982. IX. 28.

TALÁLMÁNYI

Megjelent: 1984. XII. 31.

V i ^adcl-ni Tar ■ "V

HIVATAL

.A

1

;

Feltalálók: Szabadalmas:

Mihalutti Antal okleveles építészmérnök 70%, Móra János okleveles építész- Építéstudományi Intézel, mérnök 10%. Budapest, Vercszky Tibor okleveles építészmérnök 10 %. Pomáz. Budapest Kovács Gyula okleveles építészmérnök 5%, Schmidt Sarolta okleveles építésztechnikus 5%. Budapest

Profilos építőelem és belőle készült térhatároló vagy térosztó szerkezet, valamint eljárás a profilos építőelem előállítására

1

A találmány profilos építőelem és belőle készült térhatároló vagy térosztó szerkezet, valamint eljárás a profilos építőelem kialakítására. A profilos építőelem főleg épületszerkezeteknek külön teherviselő váztól mentes térhatároló és térosztó szerkezeteinek, elsősorban válaszfalainak kialakítására alkalmas. Legalább az egyik határoló felülete mentén burkolati héjat és a burkolati héj által meghatározott felületi alakú vagy belső terű. célszerűen gipszbázisú utószilárduló anyagból levő magbetétet és adott esetben ugyancsak a burkolati héjnak a magbetét felöli oldalán elhelyezkedő egy vagy több távtartót tartalmaz. A magbetét és/vagy a burkolati héj külső oldalán — ugyancsak adott esetben — az egymással szomszédos építőelemek összeerősítését szolgáló részek helyezkednek el. Az eljárás sajátossága, hogy a burkolati héjat és a magbetétet a gyártás során egyesítjük egymással.

Az építőiparnak az alapjában sík felületű előregyártott termékek mellett gyakran van szüksége a síktól eltérő alakzatok alkalmazására. A sík felületű termékek előregvártása világszerte megoldott, aminek köszönhetően nagy mennyiségű ilyen jellegű terméket készítenek és használnak föl. A síktól eltérő alakú elemek alkalmazása korlátozottabb mértékű, annak ellenére, hogy ezek használatához jelentős gazdasági érdek fűződnék.

A síktól eltérő kialakítással ugyanis nagyobb inercianyomatékű és ennek következtében kedvezőbben igénybe vehető szerkezeti elemeket lehet

előállítani. Más szóval adott igénybevételek fölvételére kisebb méretű, kisebb súlyú, tehát végső soron anyagban gazdaságosabb elemek is elegendőek. Az ilyen törekvések jegyében születtek többek közt a 5 hullámosított. a bordákkal ellátott és az egyéb sajátságos profilú építőelemek.

A síktól eltérő alakú építőelemek előállításának egy ismert módja pl. az, amelyet üvegszállal erősített poliészter elemeknél alkalmaznak. Ennek során elő- 10 szőr sík felületű lemezeket készítenek, majd még a szilárdulás bekövetkezte előtt — tehát az anyag képlékeny állapotában - formálják ki belőle a síktól eltérő kívánt alakzatot.

Egy másik ismert módszer szerint, melyet pl. a 15 kemény PVC anyagból készülő elemeknél alkalmaznak, kihagyják ugyan hűlni a gyártás során a sík felületűként elkészült lemezeket, a tervezett hajlítási élek közelében azonban újból fölmelegítik őket és ilyen - lokálisan képlékennyé tett - állapotban 20 történik a végleges formázás. Szokásos módszer a gőzölés is, amelynek segítségével akár homogén, akár réteges falemezeket lehet könnyen alakíthatóvá tenni.

Az utóbbi évtizedben az amerikai bútoriparban 25 fejlesztettek ki olyan módszert, amelynél a rétegelt és látható felületén a szükséges bevonati réteggel már ellátott lemezeket a nem látható ellentett oldalon marás vagy fűrészelés segítségével olyan bemetszésekkel látják el, amely részben megszünteti a 30 kívánt hajlítási élek mentén az anyagi folytonossá-181154