181144. lajstromszámú szabadalom • Alapozó és/vagy ragasztó készítmény tapadóréteggel bevont szigetelőfóliákhoz

. ! y MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181144 Bejelentés napja: 1980. VI. 28. (1611/80) Nemzetközi osztályozik: NSZO3 : C 09 J 3/12. C 09 J 3/14, C 09 J 3/30 Közzététel napja: 1982. VIII. 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1984. XII. 31. HIVATAL lel találók: Dr. Csikós Rezső' vegyészmérnök 15%, Herendi József vegyészmérnök 16%, Himáné, Matula Klára üzemmérnök 12%, Dr. Balogh András vegyészmérnök 6%, Kárpáti György vegyészmérnök 6%, Varga Tibor vegyészmérnök 5%. Veszprém, l'ehér Erzsébet vegyészmérnök 15%, Venczel Tibor gépészmérnök 15%. Hauser Jenő vegyészmérnök 10%, Budapest Szabadalmas: Magyar Ásványolaj és l öldgáz Kísérleti Intézet, Veszprém 50%, Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, Budapest. 50% Alapozó és/vagy ragasztó készítmény tapadóréteggel bevont sz igetelőfóliákhoz 1 A találmány tárgya alapozó és/vagy ragasztó készítmény tapadóréteggel bevont szigetelőfóliákhoz. A kőolaj feldolgozói par és a gázipar fejlődésével a folyékony és gáznemű energiahordozókat elsődlege­sen földbe fektetett csővezetékeken juttatják el a felhasználás helyére. A föld alatti acélcsővezetékek nagy beruházási költségei és a biztonság a hosszú üzemelési idő biz­tosítását teszik szükségessé, amelyet elsősorban a csővezetékek fémanyagának a korróziója befolyásol. A korrózió megakadályozására aktív és passzív kor­rózióvédelmet alkalmaznak. A fémfelületet a pasz­­szív korrózióvédelemnél a korrózív környezettől _j különböző szempontok szerint megválasztott össze­függő védőréteggel választják el. Elsősorban a táv­vezetékeknél a passzív korrózióvédelemmel együtt aktív védelmet is alkalmaznak. Ezek kiegészítik egy­mást, növelik a védelem hatékonyságát, de befolyást is gyakorolnak egymásra. Az acélcsövek és csővezetékek korrózió elleni védelmének a technológiájában az elmúlt évtizedek­ben jelentős változások mentek végbe. Amíg a múltban a legtöbb acélcsövet melegen felhordott bitumen vagy kőszénkátránybevonattal látták el — rendszerint kézi felhordással — addig az említett időszakban jelentős fejlődés következett be a PVC vagy polietilén hordozófóliájú és szintetikus kau­­csuk, gumi. gyanták és adalékok keverékéből álló ra­gasztó-. illetve tapadóréteggel készülő szigetelőanya­gok gyártásában. Ezeket a szalagokat azonban ala­pozó vagy ragasztóanyaggal együtt használják. A megváltozott körülmények számos problémát vetettek fel a szigetelőanyagoknál és az alapozó vagy 5 ragasztóanyagoknál. Hosszú tapasztalatok alapján a több (10-20) éven át üzemben tartott vezetékek meghibásodását vizsgálták és arra a megállapításra jutottak, hogy a katódosan védett nagy nyomású vezetékeknél a 10 károsodás csökkenthető az alapozó vagy ragasztó megfelelő kialakításával. A gyakorlati tapasztalatok is azt bizonyították, hogy az alapozó helytelenül megválasztott oldószere tüzet okozhat. 15 Az ipari gyakorlatban ismeretesek a csővezetéki szigetelő rendszerek, ezek azonban elsősorban a gaz­daságosabb fólia típusú termékek előállítását helye­zik előtérbe és csak utalnak az alapozó és/vagy ra- 20 gasztó anyagokra, illetve azok egy-egy jellemző tulaj­donságára. így például a Picoflex Bulletin, Picoflex Inc. Houston Texas 77045 (1972. január 01.). A 3 369 922 számú amerikai szabadalomban különösen csövek bevonásához használható össze- 25 tételt, módszert és készüléket írnak le reaktív anya­gok használata mellett. A reaktív komponenseket megfelelő hőmérsékletre viszik fel, ahol azok hő ha­tására polimerizálódnak és így kötődnek a fémhez. Erre a célra csak olyan gyanták használhatók, ame- 30 lyek hő hatására változó tulajdonságokat mutatnak. 181144

Next

/
Oldalképek
Tartalom