181129. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magasművelésű szőlő szaporítóanyag előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181129 Bejelentés napja: 1980. V. 21. (1276/80) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : A 01 G 17/02 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982. VIII. 30. \ űz. ^absdalmí Tár * TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. XII. 31. Xs'>5{UJDONA Kiss Géza kertészmérnök 28%, Dr. Varga Sándor kertészmérnök 20%, Dr. Varga Sándorné biokémikus 30%, Kecskemét, Hufnagel Ádám kertészmérnök 22%, Soltvadkert Eljárás magasműveléső szőlő szaporítóanyag előállítására 1 A találmány tárgya eljárás magasművelésű szőlő szaporítóanyag előállítására vonatkozik, amely szőlőültetvény tőkepótlására, vagy telepítés létesítésére alkalmas, különösen nagyüzemi szőlőkultúrákban. A nagyüzemi szőlőkultúrák telepítésére és/vagy a termő szőlőtőkék között keletkezett tőkehiányok pótlására különféle szaporítóanyag előállítási mód ismeretes. így pl. a tőkepótlásra a bujtás, a tőke döntés, szabványos szaporítóanyag, (pl. oltvány) alkalmazása általában ismert. Gazdaságos szőlőművelés elsődlegesen nagyüzemi keretek között lehetséges. A nagyüzemi termesztési mód mellett biztosítható az ültetvények fajtisztasága és alkalmazható előnyösen az intenzív termesztési mód bármelyik faja. A nagyüzemi szőlőtermelésben általánossá vált a magas kordonművelés, amikor a függőleges tőketörzs ún. kordonkaiban folytatódik. A kordonművelés lehetővé teszi a gépi talajmunkák végzését, vegyszeres gyomirtását, ezért tipikusan nagyüzemi termelési mód. A kordonművelést különböző törzsmagasságban alkalmazzák. A törzsmagasságnak megfelelően az alacsony kordon 50—60 cm magas, a középmagas kordon 60—100 cm magas, a magas kordon pedig 100 cm feletti. A kordonkarok általában oszlopokon, vagy egyéb támrendszeren rögzített huzalokon vannak kialakítva. A művelés alatt álló nagyüzemi szőlőtermő területeken a tapasztalat szerint gyakori a 10—20%-os, 2 sőt nem egy esetben a 30%-os tőkehiány sem. Ez azt jelenti, hogy pl. 1000 hektáros szőlőgazdaságban 10%-os hiány 100 hektárnyi kiesésnek felel meg, ami évente igen komoly termésveszteség, melyet 5 növel az a költségkihatás, ami a tőkehiányos területek megművelésében, anyag és eszköz ráfordításokban mutatkozik. A hagyományos módon előállított, szabványos méretű szőlő szaporítóanyaggal való tőkepótlás nem 10 illeszthető bele a magas művelésű, kordonrendszerű, nagyüzemi termelési rendbe, mivel a pótlások olyan egyedi növényápolást és gondozást igényelnek a szabványtőkék telepítésénél, amelyhez elegendő kézierő nem áll rendelkezésre, másrészről a tőke- 15 hiány pótlásaként kiültetett hagyományos szaporítóanyag a gépi művelést, vegyszeres gyomirtást kizárja. Ugyanis vegyszeres gyomirtás során a pótolt tőkék talajközeli zöld hajtásai és levélzete elpusztul, mert nem lehet a permetezőszertől azokat megvédeni. Is- 2(j meretesek olyan törekvések, amely szerint az oltványiskolában két vagy több éven át előnevelik a szaporítóanyagot kordonmagasságúra és az így előnevelt, több éves tőkéket telepítik ki. 25 Azonban ez a módszer nagyon költséges, nagyon sok kézimunkaerőt igényel, a szaporítóanyagot iskolában évekig kell nevelni, ami megdrágítja az eljárás alkalmazását. A találmány a magastörzsű szőlő szaporítóanyag 30 nevelésének hátrányait kívánja kiküszöbölni és célja 181129
