181100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térszín alatti falazat, különösen betonfalazat vízáteresztővé tételére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181100 Bejelentés napja: 1980. IV. 15. (920/80) Nemzetközi osztályozás: NSZ03: E 02 D 31/02 Közzététel napja: 1982 IX. 28. Megjelent: 1984. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Bohus Géza oki. bányamérnök 25%, Knyedi László ckl. mérnök 35%, Laka- Üt-. Vasúttervező Vállalat 65%. tos Ervin oki. mérnök 10%, dr. Rózsa László oki, mérnök 15%, Szendrői Dezső Közlekedési és Metró Építő oki. mérnök 15%, Budapest Vállalat 35%, Budapest Eljárás térszín alatti falazat, különösen betonfalazat vízáteresztővé tételére 1 A találmány térszín alatti falazat, különösen betonfalazat vízáteresztővé tételére irányuló eljárásra vonatkozik. Földbe ágyazott, vízzáró talajrétegbe leérő falazatoknak, elsősorban résfalaknak, gyakran vízzárási funkciót is be kell tölteniök. Előfordul, hogy a fal vízzáró tulajdonságára csak időlegesen, pl. valamely műtárgy építése közben van szükség, később viszont meg kell szüntetni a fal vízzáró tulajdonságát, azt áteresztővé kell tenni. Ilyen feladat jelentkezhet vízzáró rétegbe lenyúló falazatú, nagy kiterjedésű, vagy vonalas mélyépítési létesítmények, pl. aluljaró-rendszerek, kéreg alatti metróvonalak létesítésekor, mert ezek oldalfalai akadályozzák a térszín alatti talajrétegekben áramló víz természetes mozgását. Az akadályozás következtében ugyanis a talajvíz lényegesen felduzzadhat, és jelentős károkat okozhat. A fent részletezett feladat megoldására jelenleg például azt a módszert alkalmazzák, hogy a vízzáró falazat egyes szakaszait (résfal esetében annak egyes tábláit) nem viszik le a vízzáró talajrétegig. E meg nem épített fal-helyeken a talajvíz átáramolhat. E módszer alkalmazhatósága korlátozott: előfeltétele ugyanis az, hogy a vízáteresztő talajréteg csak kismértékben vezesse a talajvizet, különben a falak közötti műtárgy esetleg meg sem építhető. Más esetekben a falak beton-szerkezetének célszerű kialakításával igyekeznek az utólagos vízáteresztést biztosítani. Ismeretes ugyanis, hogy egy szemcsetömeg akkor ereszti át a legjobban a vizet, ha a szemcsék gömb alakúak, és azonos átmérőjűek, mert a szemcsetömeg hézagtérfogata ebben az esetben maximális. Az ilyen szemcséjű adalékanyaggal készült beton is vízáteresztő, mert a megszilárdult 5 cementpép sem képes tökéletesen kitölteni a szemcsék közötti hézagokat. E módszer alkalmazását korlátozza, hogy az ilyen szemcseszerkezetű beton csekély szilárdságú. Csővezetékek utólagos beépítésével is megoldható 10 a talajvíz áramlásának biztosítása a műtárgy alatt, felett, mellett vagy azon keresztül, e módszer azonban költséges, bonyolult, munkaigényes, emellett a csővezeték-rendszer meghibásodhat (pl. utólagos műtárgymozgás miatt), és eltömődhet. 15 A találmány feladata, hogy térszín alatti falak utólagos vízáteresztővé tételére olyan eljárást szolgáltasson, amely a műtárgy megépítése után egyszerű, kis költségráfordítást igénylő, üzemzavarok bekövetkezését kiküszöbölő módon hajtható végre. 20 A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a műtárgy megépítése után a falban végzett robbantással a fal anyaga helyenként felaprítható, durva törmelékké alakítható, és ily módon a fal vízáteresztővé tehető. 25 E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy a falazatnak a vízvezető talajrétegben húzódó egy vagy több szakaszát robbantással feldaraboljuk, és ily módon a fala- 30 zatban átmenő vízvezető járatokat hozunk létre. 181100
