181079. lajstromszámú szabadalom • Feszítőelem, különösen változtatható hosszúságú függesztőláncokhoz
181079 MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ÍkI Bejelentés napja: 1980. ül. 31. (754-80) Módosítási elsőbbsége: 1981. II. 02. (4. igénypont) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1982. V. 28. HIVATAL Megjelent: 1984. XI. 30. Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : F 16 G 15/06, B 66 C 1/12 Feltaláló: Szabadalmas: Csánk Ferenc bányagépésztechnikus, Mór Oroszlányi Szénbányák, Oroszlány Feszítőelem, különösen változtatható hosszúságú függesztőláncokhoz 1 2 A találmány tárgya feszítőelem, különösen változtatható hosszúságú függesztőláncokhoz. A bányákban újabban egyre elterjedtebben alkalmazott függősínes szállítóberendezések sínhálózatát meghatározott helyeken függesztőláncokkal erősítik 5 a főiéhez, illetve az azt tartó biztosítóívekhez. A függesztéseket váltakozva hossz- és keresztirányú terpeszfüggesztésként alakítják ki, hogy a sínhálózat megfelelő irány tartását biztosítani tudják. A sínpályának a szükséges űrszelvény biztosítása 10 érdekében mindig azonos távolságra kell lennie a vágat talpától, illetve a vágatszelvény egyes pontjaitól. Mivel a függesztőlánc hossza csak szemenként változtatható, és a végein alkalmazott csatlakozóelemek méretei adottak, a terpeszfüggesztések mindkét 15 ágában szükség van egy-egy olyan elemre, amelynek hossza bizonyos határon belül folyamatosan változtatható. Ilyen elemként jelenleg az ismert (például drótkerítések feszítőhuzaljainak megfeszítésére használatos) 20 feszítőcsavar egy olyan változatát alkalmazzák, amely nyújtott 0 alakú, két végén egy-egy anyamenettel ellátott szabályozóelemből és az anyamenetekbe behajtott, menetes orsóként kialakított két csavarelemből áll, amely csavarelemek szabad végein 25 egy-egy csati akozó fül van kialakítva a kapcsolódó láncszemek befogadására. Az ismert megoldásnál ezek a csatlakozófülek kengyelből, a kengyel két szárának végein kialakított egy-egy szemen átvezetett fejcsavarból és erre 30 ráhajtott anyából állnak. A függesztőlánc kapcsolódó szemét a kengyelbe helyezik, majd a kengyel két szárának végein kialakított szemeken átvezetik a fejescsavart, amelyre ráhajtják az anyát (az anyát adott esetben például sasszeggel biztosítják). Ennek az ismert megoldásnak több hiányossága van. Ezek közül első helyen kell említeni azt, hogy a kengyelbe az előírt méretű fejescsavar helyett bármely gyengébb fejescsavar vagy egyéb kötőelem is behelyezhető. így előfordulhat, hogy egyes függesztőláncok gondatlanságból lényegesen gyengébbek lesznek a tervezettnél, ami a sínpálya leszakadásához, súlyos üzemzavarhoz, adott esetben balesethez vezethet. Bányabeli körülmények között közismerten reális veszélyt jelentenek az ilyen gondatlanságok. További hiányossága az ismert feszítőelemnek az, hogy szerkezeti hossza csak viszonylag szűk határok között változtatható, így a kívánt mértékű állíthatóságot nem minden esetben képes biztosítani, ugyanakkor összehúzott állapotban is viszonylag nagy helyet foglal el. Hiányosságot jelent az is, hogy az ismert feszítőelem teherbírása viszonylag kicsi. Az ismert feszítőelem ezen túlmenően költséges is, mivel fő alkatrészei nem szabványos, hanem speciális kialakítású, süllyesztékes kovácsolást igénylő darabok. A találmány célja ezen hiányosságok kiküszöbölése. 181079
