181064. lajstromszámú szabadalom • Eljárás híd- és pályalemezek, műtárgyak, térszint alatti építmények nedvesség, csapadékvíz és egyéb víz elleni szigetelésére
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LllRAS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181064 Bejelentés napja: 1980. III. 07. (529/80) Nemzetközi osztályozás: NSZOj : E 04 B 1/66 Közzététel napja: 1982. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1984. XI. 30. HIVATAL Feltalálók: Dr. Balogh András okleveles vegyészmérnök 20%, Veszprém, Herendi József okleveles Vegyészmérnök 20%, Balatonalmádi, Gregor Lajosné vegyésztechnikus 10%, Veszprém, Pajkos István okleveles mérnök 17%, Kriston Szabolcs okleveles mérnök 16%, Gulyás Kálmán okleveles mérnök 17%, Budapest Szabadalmas: Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém, 50%, Hídépítő Vállalat, Budapest, 50% Eljárás híd- és pályalemezek, műtárgyak, térszint alatti építmények nedvesség, csapadékvíz és 1 A találmány híd- és pályalemezek, műtárgyak, térszínt alatti építmények nedvesség, csapadékvíz és egyéb víz elleni szigetelésére alkalmas eljárásra vonatkozik. A legtöbb kedvezőtlen éghajlati viszonyokkal rendelkező országban szükség van a közúti hidak cementbetonból készült pálya tábláinak csapadékvíz elleni szigetelésére. Az eddig alkalmazott szigeteléseknél a beton-pályatáblákra kezdetben felhordott aszfaltszőnyeg nem bizonyult kielégítő védelemnek. A bevonat hőmérséklet és terhelés okozta elválása a szegélykövektől, vagy más szegélyelhatárolástól, valamint a mechanikai károsodások vagy repedések miatt a csapadékvíz könnyen hozzáfér a szerkezeti betonhoz. Később a szerkezeti beton tartós védelme érdekében bitumenes burkolatbevonatot alkalmaztak, amely alá egy bitumenes szigetelést helyeztek el (H. J. von Stosch: Hibák a bitumenes útépítésnél, Köln, 1973, 133. oldal). Az első feszített szerkezeteknél felmerült annak a kérdése, hogy szükséges-e itt is külön szigetelés. Mivel a feszített szerkezetnél legfeljebb hajszálrepedések megjelenésével számoltak, eleinte több feszített betonhíd esetében eltekintettek a csapadékvíz elleni külön szigeteléstől. Sok esetben azonban évek múltán a feszített szerkezetek húzott oldalán terjedelmes kristályvízkivirágzás jelentkezett, amelyet az átszivárgótt esővíz okozott. egyéb víz elleni szigetelésére A víz átszivárgásának a megakadályozására ezután a legtöbb esetben utólagos szigetelést kellett beépíteni. Ehhez minden esetben el kellett távolítani a meglevő aszfaltszőnyeget. A bontás és újraszőnyege- 5 zés nagyon munkaigényes folyamatok, ezért lassan végezhetők. További gátló körülmény a munkaterület szakaszossága. Mindezek költségessé teszik az eljárást a hosszú átfutási idő mellett. E tapasztalatok után a feszített szerkezeteket külön szigeteléssel 10 védték a csapadékvíz behatásától. Hasonló károsodások léptek fel egyéb építmények és műtárgyak szigetelése esetén is. Kísérletek folytak a magasépítésben használatos és egyéb szigetelési rendszerek alkalmazáséval hídpályák esetében 15 is. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy ezek nem megfelelőek és gyorsan tönkre is mennek. A hídszerkezeteknél fellépő nagy dinamikus igénybevételt ugyanis nem bírják ezek a szigetelési rendszerek, mivel a magasépítésben csak statikus igénybe- 20 vételnek vannak kitéve és itt megfelelnek a, heterogén szerkezetű, rideg szigetelési rendszerek is. A gyakorlatban a hagyományos bitumenes papírlemez-szigetelések a legelterjedtebbek, amelyek elhelyezése forró bitumeríágyazéssal történik. A leg- 25 általánosabban használt papírvázanyágú bitumenes lemezek sérülése esetén a sérülés környezetében korhadásnak indulnak és fokozott ütemben teszik tönkre a lemez anyagát. Megállapítható az is, hogy a károsodások kezdeti jelei után a szigetelés további 30 tönkremenetele rohamosan következik be. A hagyo-181064
