181036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víztermelő fúrt kutak vízhozamának növelésére

MAGYAR SZABADALMI 181036 NÉPKOR*ARSASAG LEÍRÁS Bejelentés napja: 1978. VII. 17. (GO-1413) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : E 03 B 3/15 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982. VI. 28. ; • • • —. / 'I- • . TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. X. 31. Gömöry Pál okleveles vegyész, Hegedűs János okleveles fúrómester, Kiss Ferenc okleveles fúrómester, Simon Attila elektrotechnikus, Budapest Eljárás víztermelő fúrt kutak vízhozamának növelésére 1 2 Találmányunk tárgya eljárás víztermelő fúrt ku- zónában), továbbá az inkrusztációból származó el­­tak vízhozamának növelésére a kutak hosszabb ideig lenállás csökkentése és közvetlen módon a turbulens tartó termeltetésekor- előálló hozamcsökkenésének áramlás ellenállástöbbletének csökkentése révén éri el. esetében, továbbá fúróiszappal mélyített új kutak esetén, az eredeti kőzet vízáteresztő képességének helyreállítása illetve megnövelése, a kútellenállás csökkentése révén, vegyszeres kezelés alkalmazásával. Víztermelő fúrt kutak vízhozama - mint isme­retes -, adott rétegviszonyok mellett elsősorban a kútkiképzés módjától, valamint a kút korától, a ter­meltetés módjától és a vízminőségtől függ. A kútkiképzés módja magában foglalja az alkal­mazásra kerülő szerkezeti megoldásokat, például csövezést, szűrőelhelyezést, szűrőkonstrukciót, vala­mint a fúrás módját, továbbá a vízhozam szempont­jából igen lényeges tisztítószivattyúzást. A tisztító­szivattyúzás döntő mértékben befolyásolhatja a kútkiképzés jóságát, amelyet a kútellenállás formá­jában számszerűen is jellemezni lehet. A kútellen­állás összetevői, mint ismeretes, a következők: a gáthatás, azaz a kútkörüli zóna megváltozott ellen­állása, a rétegellenállás, a szűrőellenállás, az inkrusz­tációból származó ellenállás, nagyobb áramlási sebes­ségeknél a lineáris áramláshoz képest nagyobb ellen­állású többé-kevésbé turbulens áramlás többlet­ellenállása, végül a csövezés áramlási ellenállása a kútban. A találmány szerinti eljárás a vízhozam­növelő hatást a gáthatás igen nagymértékű csökken­tése, sőt ellenkező előjelűvé alakítása (az eredetihez képest is kisebb ellenállás elérése a kútkörüli 5 A kútkiképzés műveletei során elsőrendű fontos­ságú a kút körüli zóna optimális kialakítása. Ez különösen akkor nehéz feladat, ha öblítéses fúrást alkalmaznak, mert a fúrási iszap 10-50 cm mély­ségben behatol a kút körüli zónába és lecsök- 10 kenti a környező zóna vízáteresztő képességét. Az áteresztő képesség igen nagymértékben csökkenhet, az érintetlen kőzet áteresztő képességének az ezred­­-tízezred részére eshet vissza. A fúróiszap káros ha­tását a találmány szerinti eljárás oly módon 15 küszöböli ki, hogy az infiltrált zónából hatékonyan eltávolítja a rétegellenállást növelő iszapot és növeli a környező zóna eredeti vízáteresztő képességét. Ismeretes, hogy a szűrő körüli zóna ellenállása szivattyúzási módszerekkel csökkenthető. Ezt szol- 20 gólja az ún. mammutszivattyúzás vagy kompresszo­rozás. A szivattyúzási módszer önmagában ritkán ve­zet kielégítő eredményre és különösen akkor ered­ménytelen, ha az infiltrátum bentonitot is tartalmaz. A szivattyúzás elégtelen hatásának többnyire az az 25 oka, hogy a kútban létrejövő nyomáscsökkenés a szűrő körüli eltömődött zónában csak egyes helye­ken bontja meg a tömörülő iszapréteget. Az ily módon kialakuló, kezdetben kis csatornákban a leg­kisebb ellenállás mentén haladó víz egyre nagyobb 30 járatokat képez ki, amely végül rétegomláshoz vezet. 181036

Next

/
Oldalképek
Tartalom