181011. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csővezetékek és kábelek városi környezetben történő fektetéséhez szükséges munkaárok földjének kiemelésére
MAGYAR SZABADALMI 181011 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Bejelentés napja: 1980. I. 22. (131/80) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : ípr Uniós elsőbbsége: 1979. I. 23. (6/46743) Belgium E 02 F 5/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1984. IX. 28. _* Feltalálók: Szabadalmas: Yves Delaruelle. technikus, Neuilly-sur-Seine, Jacques le Corre, technikus, Párizs, Yves Delaruelle, technikus, Franciaország, Marcel Hartenstein, technikus, Plainevaux, Belgium Neuilly-sur-Seine, Jacques le Corre, technikus, Párizs, Franciaország, Marcel Hartenstein, technikus, Plainevaux, Belgium Eljárás és berendezés csővezetékek és kábelek városi környezetben történő fektetéséhez szükséges munkaárkok földjének kiemelésére 1 A találmány tárgya eljárás csővezetékek és kábelek városi környezetben történő fektetéséhez szükséges munkaárkok földjének kiemelésére, és az eljárást foganatosító berendezés, amellyel a hagyományos megoldásokkal szemben kedvezőbb munkakörülmények biztosíthatók a zavaró és ártalmas hatások csökkentésével. Városok széles övezeteiben a térszint alatt különböző szolgáltatásokat ellátó, illetve elosztó vezeték rendszerek helyezkednek el úm. a víz, gáz, elektromos, távbeszélő, hírmondó és szennyvízcsatorna-hálózatok, illetve vezetékrendszerek. Ezek a vezetékek a városok, illetve a vidék közterületét használják fel a lakosság ellátása érdekében. A szükségletek folytonos növekedése, az egyéni kényelemmel és az életmód javításával szemben támasztott igények fokozódása, az energiahálózat karbantartása, illetve az új berendezés és az elhasznált vezetékek cseréje következtében válik szükségessé az árkok megnyitása, újak készítése. Ezzel kapcsolatban három gátló tényező lép fel, nevezetesen az árok-kiemelés nehézkes technológiája, a környezet zavarása és a beavatkozás lassúsága. Az árokásás gépesített technológiáját csak viszonylag kevés vezetéket tartalmazó talajnál, elsősorban vidéken, vagy külterületi utak és autópályák mentén alkalmazzák az ismert korszerű réselőgépekkel, baggerekkel, illetve kanalas kotrókkal. Ezzel szemben a városokban kiemelésre kerülő árkoknál ezek a gépek alig használhatók, mert számos nehézség lép fel: a térszint alatt a legkülönbözőbb szolgáltatásokat ellátó vezetékhálózatok sűrűn találhatók, az utcák gyakran szűkek és a forgalmi feltételek is 5 bonyolultak. Mind ez ideig nem sikerült megnyugtatóan megoldani városi környezetben az árokásás gépesítését anélkül, hogy számtalan kár ne keletkezzen a föld alatt már meglevő vezetékekben, csőcsatlakozásokiQ ban, kábelekben, stb. A rendelkezésre álló közterület a város központjában gyakran annyira szűk, hogy még a legkisebb kanalas kotrógépnek sem találnak megfelelő teret az üzembiztos működéshez. Ennek következtében a föld-kiemelő munkát kénytelenek 15 kézi erővel végezni, pl. bontó légkalapáccsal, ásóval, csákánnyal és lapáttal, amihez folyamatosan nagy fizikai emberi energia-ráfordítás szükséges. A munkahely környezetét zavarja a munkavégzés lassú üteme, a közlekedést pedig gátolják a kiemelt 20 fóldrakások, amelyek balesetveszélyesek az áthaladó gyalogosok és járművel közlekedők számára is. Sokszor előfordulhat, hogy az energia-elosztó vezetékhálózatban bekövetkezett üzemzavar következtében gyorsan fel kell bontani valamely közterületet 25 ahhoz, hogy hozzáférhetővé váljék a javítandó vezeték vagy berendezés. Ennek során a közutat vagy gyalogjárdát sorrendben a következőképpen nyitják meg: a burkolatot és a hordréteget bontólégkalapáccsal zúzzák szét, majd kézi erővel általában 30 másfél méter mélységig ásnak le, amihez a kubikus 181011
