180963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyvíziszapok, vagy vízelőkészítő telepek, szakosított állattartó telepek iszapjának kondicionálására és fertőtlenítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 180963 ||| Bejelentés napja: 1979. IV. 13. (TO—1103) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : C 02 F 11/00 ORSZÁGOS találmányi HIVATAL Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1984. VIII. 31. // !• *' Tfcj A H V ' • J Feltalálók: Szabadalmas: Tóth András oki. mérnök 20%, Tóth Andrásné oki. vegyészmérnök 20%, Vízgazdálkodási Tudományos dr. Oláh József oki. vegyészmérnök 20%, dr. Bitskey József oki. biológus 20%, Kutató Központ, Budapest dr. Bulkai Lajos oki. gépészmérnök 20%, Budapest Eljárás és berendezés szennyvíziszapok, vagy vízelőkészítő telepek, szakosított állattartó telepek iszapjának kondicionálására és fertőtlenítésére 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés szennyvíziszapok, vízelőkészítő telepek vagy szakosított állattartó telepek iszapjának kondicionálására és fertőtlenítésére, amely vízfázistól könnyen elválasztható, közvetlenül gépi víztelenítésre (szalagszűrő, vákuumszűrő stb.) vezethető konzisztenciájú és egyben fertőtlenített iszapot szolgáltat. Az iszapkondicionálás célja általában az, hogy az iszap víztelenítése könnyebben végrehajtható legyen. Másodlagos hatásként a hőkezelés steril iszapot eredményez, a kémiai kezelés javítja az iszap sűríthetőségét, a biológiai kondicionálás (pl. rothasztás) pedig lecsökkenti az iszap rothadó képességét. (Benedek: Házi szennyvizek tisztítása, Tankönyvkiadó, 1972., 170 old.) Az ismert termikus iszapkondicionálási eljárások során az iszapot 0,5— 2,0 órán keresztül 200 °C-ra hevítve tartják, ezáltal igen jól vízteleníthető iszapot kapnak. Hátrányos azonban a nagy energiafelhasználás és (mezőgazdasági elhelyezés esetén) a csökkent trágyaérték. [Benedek-Németh: A szennyvíziszap kezelése magyarországi viszonyok között, (1968) VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények, 22. szám, 7—8. old.] A világon leginkább elterjedt iszapkondicionáló módszer az anaerob rothasztás, melynek következtében a kondicionálás mellett a patogén baktériumok nagy része elpusztul, egyes veszélyes kórokozók jelentős hányada azonban életben marad. A tuberkulózis bacillusa például 35 napos rothasztás után is csak 85%-ban pusztul el. [Process design manual for sludge treatment and disposal - US Environmental Protection Agency, Technology Transfer, 1974. okt., EPA 625/1-74 - 006 - Tab-5 le 5-9.] A féregpeték túlélési képessége még ennél is nagyobb. Amennyiben a kezelt iszapot mezőgazdasági célokra (trágyázás) hasznosítják, fennáll a fertőzés veszélye. Svájci szerzők szerint [E. Hess—C. Breer: 10 Die Danglichkeit der Kl'ärschlamm-Hygienisierung — Gaz-Eaux-Eaux usées 56 année (1976), No. 7, p. 385] a friss iszap átlag 10s Salmonellát tartalmaz literenként, a rothasztott pedig 103 egységet. Vagyis a fertőző mikroorganizmus 1%-a életben marad a 15 rothasztás után. Hasonló hatásfokú az E. coli baktériumok számának csökkenése is a rothasztás során. Következésképpen a rothasztás fertőtlenítő hatása korlátozott, emellett a szükséges, mintegy 30 napos tartózkodási idő, nagy méretű rothasztó műtárgyak 20 építését teszi szükségessé. Ugyanezen cikk szerint a rothasztási követő pasztörizálás (30 percig 70°C-os hőkezelés) az enterobaktériumok - ezen belül a Salmcnellák — 104—109-szeres csökkenését eredményezi. 25 A javasolt másik anaerob rothasztási kiegészítő fertőtlenítő módszer a Kobalt-60 besugárzás. 300krad 104-109-szeres enterobaktérium-csökkenést eredményez. Mindkét említett módszer jelentősen meghaladja 30 az anaerob iszaprothaszt ás fertőtlenítő hatását, azon-180963
