180962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények növekedésének szabályozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. IX. 01. (Rí—576) Módosítási elsőbbségei: 1976. VI. 01., 1977. VIII. 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1984. VIII. 31. 180962 Nemzetközi osztályozás: NSZO3. A 01 N 59/02 Feltalálók: Szabadalmas: Ló'rincz Csaba oki. gyógyszerész 15%, Lőrincz Csabáné dr. oki. gyógyszerész Richter Gedeon Vegyészeti 10%, dr. Gebhardt István oki. vegyészmérnök 25%, dr. Gimesi Antal tud. fő- Gyár Rt., Budapest munkatárs 12%, dr. Stefkó Béla oki. vegyész 12%, Bogsch Erik oki. vegyészmérnök 14%, Földesi Józsefné oki. vegyészmérnök 12%, Budapest Eljárás növények növekedésének szabályozására 1 A találmány tárgya mezőgazdasági eljárás növények növekedésszabályozására. A találmány szerinti mezőgazdasági eljárásban hatóanyagként a növények növekedésszabályozására nátriumszulfitot, káliumszulfítot, nátriumpiroszulfitot [nátrium(I)-diszulfitot; Na2S205], káliumpiroszulfítot, [kálium(I)-diszulfitot; K2S205], nátriumtioszulfátot, káliumtioszulfátot, nátriumditionitot, káliumditionitot, adott esetben azok hidrátjait alkalmazzuk. Az ismeretes növényi növekedésszabályozó anyagok két csoportba oszthatók: természetes és szintetikus vegyületekre. A természetes növényi növekedésserkentők az auxinok, a gibberellinek és a citokininek, a természetes növényi növekedésgátlók az 1965-ben először leírt abszcizinsavak [R. Wegler: Chemie der Pflanzenschutz- und Schändlingsbekämpfungsmittel 399— —429. 0. Springer Verlag Berlin. Heidelberg. New York, 1970.]. F. W. Went 1928-ban figyelte meg az „auxinok” növényi növekedésbefolyásoló hatását [Rec. Trav. Bot. Néerl. 25, 1 (1929)], amelyet 1934-ben F.KögI izolált először és mint /3-indolil-ecetsavat identifikált [Bér. dtsch. Ges. (1935) A, 16.]. Néhány évvel később jelentek meg az első irodalmi adatok a fenil- és Oi-naftil-ecetsav, illetve nitriljeik és amidjaik növényi növekedésszabályozó hatásáról, de herbicidekről még nem esik említés [716 342 számú német szabadalmi leírás: P. W. Zimmermann és F.Wilcoxon: Contrib. Boyce Thomson Inst. 7, 209 (1935)]. 1941—1945 között válnak ismertté az angol, az amerikai és német kutatók munkássága eredményeként a fenoxi-alkán-karbonsavak és származé- 5 kaik, mint szelektív herbicidek, ettől kezdődően alkalmazásuk a növényvédelemben rohamosan nő és jelenleg is a gyártott herbicidek legnagyobb hányadát képviselik. Az utóbbi években vizsgálták már néhány szervet- 10 len só növényi növekedésserkentő hatását is. Az 1 932 198 lajstromszámú NSzK-beli nyilvánosságra hozatali irat polifoszfátokat, polifoszforsavésztereket, cériumnitrátot és egyéb ismert cérium-vegyületet, illetve azok keverékét tartalmazó növényi novels kedésserkentő szert igényel. Ezzel szemben a leírás csak 0,1 g fejessaláta- és 1,81 g cukorrépa palántán mutatja be a határozatlan (indefinit) polifoszfát keverék, cériumnitrát és polifoszfát keverék-cériumnitrát kombináció növekedésserkentő hatását. A leírás 20 azonban semmi további kitanítást nem ad és főleg nem ismerteti a csíranövény további fejlődése során bekövetkező változásokat, nevezetesen azt a tényt, hogy a találmány szerinti szer milyen hatással van a kifejlődött növényre. A 2 259 998 lajstromszámú 25 NSzK-beli nyilvánosságra hozatali irat olyan komló növekedésserkentő szert igényel, amely egyidejűleg a gomba-fertőzést csökkenti, valamint növeli a komló a-savtartalmát és javítja az aromáját. Mindezt alumíniumklorát és vízben emulgeálható olaj alkalmazásá- 30 val éri el. A leírás azonban semmi adatot nem ad az 180962
