180960. lajstromszámú szabadalom • Hőálló, kikeményíthető ragasztólakk huzaltekercsekhez

MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Feltalálók: SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. IX. 13. (SchE-491) Svájci elsőbbsége: 1973. IX. 13. (13 135/73) Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1984. VIII. 31. 180960 Nemzetközi osztályozás: NSZ03: C 08 L 79/08 Szabadalmas: Dr. Mosimann Hans vegyész, Bieitenbach, Dr. Heim Peter vegyészmérnök, Basel, SCHWEIZERISCHE ISOLA-WERKE, Borer Charles vegyészmérnök, Grindel, Svájc Breitenbach, Svájc Hőálló, kikeményíthető ragasztólakk huzaltekercsekhez 1 A találmány elektromosan szigetelt huzalok be­vonására és azok hőhatással történő összeragasztá­­sára alkalmas, kikeményített hőálló huzaltekercset képező, hőálló, kikeményíthető ragasztólakkra vo­natkozik. A találmány szerinti ragasztólakkal bevont huzalok hő hatására egymással összeragaszthatok, és a képződött ragasztóréteg nagyobb hő hatására kike­ményíthető. Kiégethető lakkal bevont huzalok már körülbelül 20 éve kereskedelmi forgalomban vannak. Ezekben a termékekben egy szokásos szigetelőréteg fölött egy úgynevezett ragasztóréteg vagy kiégethető réteg he­lyezkedik el. A tulajdonképpeni szigetelést az alsó réteg biztosítja, míg a felső réteg a tekercsmenetek egymáshoz való ragasztására szolgál. Az alsó réteg vastagsága rendszerint a C0, illetve C, felviteli kate­góriának felel meg [a Vereins Schweizerischer Maschinenindustrieller, Zürich (a továbbiakban: VSM) által kiadott 23 745/1967 számú közlemény jelöléseivel; ezek a kategóriák a Bureau Central de la Commission Electrotechnique Internationale, Genf (a továbbiakban: CEI) 182/1964 számú közlemé­nyében megadottakkal azonosak, míg a további ra­gasztóréteggel együtt a huzal a Ci, illetve C2 kate­góriának (VSM) megfelelő külső átmérőt ér el. A ragasztórétegben lakként mindeddig gyakorla­tilag csak a huzalon szobahőmérsékleten kemény, sima réteget képező termoplasztikus műgyantákat használtak fel. A huzalt egy sablonra tekercselve, majd a tekercset melegítve a menetek egymással összeragaszthatok. Ekkor a huzal bevonatának felső rétege meglágyul. Ez a réteg a tekercseléskor fellépő húzóerő hatására szétlapul vagy kissé elfolyik, és le­hűtéskor a sablonon összeragasztott tekercs marad 5 vissza. A sablonokat általában több részből állítják össze, így a tekercsek könnyen leválaszthatók a sab­lonról. Ezzel a módszerrel lehetővé válik az önhordó tekercsek, mérőműszer-kerettekercsek, TV-készülé­­kekben felhasználható eltérítő tekercsek és hasonlók 10 előállítása anélkül, hogy a tekercset — a szokásos módszer szerint - egy későbbi impregnálási műve­letben egy további lakkal meg kellene erősíteni. A melegítést hőkemencében, a tekercseléskor befúva­­tott meleg levegővel, vagy a tekercselés után alkal­is mázott áramimpulzus-átvezetéssel végzik, a menetek egymáshoz ragasztása azonban úgy is megoldható, hogy a termoplasztikus réteget megfelelő oldósze­rekkel nedvesítik meg. Ezek a ragasztórétegek alig járulnak hozzá a hu- 20 zal szigeteléséhez; kizárólag a menetek összera­­gasztására szolgálnak. A ragasztólakkok kiválóan betöltik szerepüket mindaddig, amíg a tekercs üzemi hőmérséklete alig haladja meg a szobahőmérsékletet, illetve amíg az 25 üzemi hőmérséklet a ragasztóréteg lágyuláspontjánál lényegesen kisebb marad. Abban az esetben azon­ban, ha a tekercs üzemi hőmérséklete megnő, a ra­gasztás erőssége csökken, és a tekercs deformá­lódhat, sőt végül teljesen szét is eshet. Ezért a ra- 30 gasztórétegként első ízben felhasznált polivinilbu-180960

Next

/
Oldalképek
Tartalom