180954. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés bináris jelsorozatok szinkronizációjára

MAGYAR SZABADALMI 180954 népkoztarsasAg LEÍRÁS jÉËSk Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1979. XII. 22. (SO-1270) NSZ03: H 04 L 1/10 ORSZÁGOS találmányi hivatal Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1984. VIII. 31. {y....-y dr. Szokolay Mihály okleveles villamosmérnök, Budapest Áramköri elrendezés bináris jelsorozatok szinkronizációjára 1 Az adatátviteli rendszerekben vagy távíróháló­zatokban gyakran kerül sor hibajavító kódolás alkal­mazására. A kódeljárások egy részénél az információs jelekhez a kódra jellemző szabály szerint képzett el­lenőrző (paritás) jeleket keverünk. A továbbiakban 5 feltételezzük, hogy a kódolandó információ bináris jelekből áll, vagyis a jelek csak két lehetséges értékkel, pl. O-val illetve 1 -gyei rendelkeznek. Átviteli hiba ese­tén a hibás jel értéke megváltozik, vagyis 0-ból 1, 1-ből 0 értékűvé válik. o 10 A kódolt jelsorozatban a jelek folyamatosan kö­vetik egymást. A kódolt jelek kisebb-nagyobb, a kódolás szempontjából összetartozó csoportokat, blokkokat alkotnak. A dekódoló helyes működéséhez szükséges, hogy ezeket a blokkokat a dekódoló felis- 15 merje, vagyis a folyamatosan érkező jelekből az össze­­tartozókat megállapítsa. Az is szükséges továbbá, hogy a dekódoló bármelyik blokk esetén az infor­mációs és ellenőrző jeleket szét tudja választani. Ebből a célból a dekódolóban valamilyen blokkszink- 20 ronizáló áramkört, valamint paritásjel leválasztó áram­kört kell elhelyezni. Az információátvitel szempontjából az információs jelek ugyancsak kisebb-nagyobb összetartozó csopor­tokat, betűket alkotnak. Célszerű a dekódoló eljárás 25 olyan megoldása, amely a blok^szinkronizációval együtt a betűszinkronizációt is elvégzi. Az adatátviteli rendszerekben kétféle szinkroni­­zációs eljárás alkalmazása szokásos. Az egyik eljárás­nál az átvitel néhány jellel, a szinkronizáló jelcso- 30 porttal kezdődik, majd ez után következik az át­viendő (hasznos) jelsorozat. A vevő működését a szinkronizáló jelcsoport indítja, majd ez után a szink­­ronizáció külön szinkronizáló jelek nélkül is fennma­rad. Az eljárás hátránya, hogy ha a vevő a szinkroni­záló jelcsoportot - pl. átviteli hiba miatt - nem is­meri fel, vagy pedig a vevőt később, a hasznos jelek adása közben kapcsolják be, akkor a vevő a szinkro­­nizációt nem képes felvenni. A másik eljárásnál az adó az átviendő jelek kisebb­­-nagyobb csoportjai, blokkjai közé szinkronizáló je­leket pl. egy darab egyes értékű jelet sorol. A szinkro­nizáló jelek periodikus jelsorozatot képeznek az egyébként véletlenszerű jelsorozatot alkotó hasznos jelek között. A vevőben egy olyan áramkört kell elhe­lyezni, amelyik a periodikus jeleket ki tudja választa­ni, és ezzel a szinkronizációt folyamatosan fenntartja. Ebben a megoldásban hátrányos, hogy a külön beikta­tott jelek miatt csökken az effektiv információátvitel sebessége. De előfordulhat olyan eset is, hogy a hasz­nos jelek között a szinkronizáló jelekével megegyező periódusú jelsorozat lép fel és a szinkronizáló áramkör hamis fázishelyzetet állít be. A találmány szerinti áramköri elrendezéssel a szinkronizáció külön alkalmazott szinkronizáló jelek nélkül elvégezhető. Ez által az átviteli időben megta­karítás mutatkozik a szinkronizáló jeleket alkalmazó megoldásokhoz képest. Az áramkör a szinkronizációt az információátvitel közben is fel tudja venni. A téves fázisú szinkronizáció valószínűleg igen kicsi. A talál-180954

Next

/
Oldalképek
Tartalom