180907. lajstromszámú szabadalom • Áztatva öntöző berendezés, járva üzemelő öntözőgépekhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 180907 Nemzetközi osztályozás: f£p Bejelentés napja: 1979. IV. 9. (OO—259) NSZO3 A 01 G 25/09 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1982. IX. 28. Szabadalmi Tár. *-., ^w TulajooH?lJE HIVATAL Megjelent: 1985. VI. 30-Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Ágoston Béla tud. munkatárs, 30%, Benkó Balázs tud. s. munkatárs, 10%, Öntözési Kutató Intézet, Kalavszky Károly gépészmérnök 10%, dr. Lelkes János tud. munkatárs, 30%, Szarvas dr. Maijai Gyula tud. oszt. vez. 10%, dr. Szító János tud. munkatárs, 10%, Szarvas Áztatva öntöző berendezés járvaüzemelő öntözőgépekhez. 1 A találmány tárgya: szántóföldi növények, nagy területen fekvő kapásnövények, gyümölcsösök vagy hasonlók öntözővízzel való ellátására szolgáló áztatva öntöző gépre vonatkozik, melynek járvaüzemelő számyvezetéke van. A talaj természetes nedvességtartalmának szabályozott 5 módon való pótlására különböző öntözőgépek ismeretesek és terjedtek el a gyakorlatban, melyek rendszerüket tekintve mobilok vagy helyhez kötöttek, a víz kijuttatását tekintve pedig esőztető vagy talajra adagoló rendszerűek. A mobil rendszerű esőztető öntözésnél az öntöző folyadék 10 nyomás alatt, viszonylag nagy magasságból, nagy cseppekben jut a talajra. A csapadék öntöző hatását a cseppek nagysága, intenzitása és egyenletessége határozza meg. A gyakorlat, a tapasztalat azt mutatta, hogy a porlasztóit vagy sugárban kiadagolt víz a talaj szerkezetét károsan tö- 15 möriti, aminek eredményeként a talaj szerkezete megváltozik, vízfelvevő képessége csökken. A talajfelszín pórusainak eltömődése eredményeként a talaj eliszaposodik, felületi víz, vagy tócsa keletkezik. Mindez azzal jár, hogy egyszeri öntözéssel a növények által igényelt és szükséges vízmennyiség a 20 mélyebb talajrétegekbe, a gyökerekhez nem vihető be. Hátránya továbbá a párolgással járó tetemes vízveszteség, a szeles időben való öntözéskor a csapadék egyenetlen eloszlása, a növényzetben keletkező kimosódásos kár, meleg időben a növényzet hirtelen lehűtése, vagy éppen kedvező időjáráskor a mikroklímában beálló gyors lehűlés stb. A helyhez kötött rendszerek élőmunka igényesek, helyük egy-egy termelési perióduson belül nem változtatható, ugyanakkor akadályozzák a munkagépek üzemeltetését a beépített szerkezetek, vezetékek stb. 2 Az említett vízkijuttató megoldások hátrányait küszöböli ki részben, illetve előnyeinek egyesítését célozza a 171 321 ljsz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett, mezőgazdasági kultúrák felületi öntözésére szolgáló járvaüzemelő öntöző számyvezeték, mely szerint a víz alacsony nyomáson jut ki a talajra. A kijuttatott öntözővíz a talajt nem tömöríti, tócsásodást nem idéz elő, amennyiben az említett berendezés haladási sebessége megfelelő. E berendezés használata során kitűnt, hogy alkalmazása korlátozott, egy-egy öntözendő területen a talajra a szükséges vízmennyiség kijuttatása problematikus. Ugyanis a tömlők éppen a kiteijedt levélzettel rendelkező növényi kultúrák sorközeiéhez, vagy az egyedi növények tövéhez nem tudják a megfelelő vízmennyiséget szolgáltatni, mivel a tömlők mozgatása a növényzet károsítása nélkül a tövektől vagy soroktól megfelelő távolságban, a növények űrszelvénye között lehetséges. További probléma az is, hogy a növények vízhez való juttatása nem egyenletes és gazdaságtalan, mert éppen a gyökérzónába jut a legkevesebb víz. A találmány célja olyan áztatva öntöző berendezés kifejlesztése, és járvaüzemelő számyvezetékhez való csatlakoztatása, amely a mezőgazdasági szántóföldi növények, kerti kultúrák, gyümölcsösök, stb. áztatva öntözését egyaránt képes hatékonyan, gyorsan, a talajszemcsék tömörítése és a 25 növényzet károsítása nélkül elvégezni, ugyanakkor takarékos vízfelhasználást biztosít. A találmány feladata a kitűzött cél megvalósítására olyan áztatva öntöző berendezés létrehozása, mely egyidejűleg több helyen rendelkezik vízkiömlö nyílással és mindenben 30 kielégíti az agronómiái követelményeket és igényeket.->07
