180891. lajstromszámú szabadalom • Nem fehérje jellegű nitrogént (NPN) tart. száraz nyalókeverék és eljárás annak előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180891 A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY HÜ Bejelentés napja: 1978. VI. 5. (NE-603) Nemzetközi osztályozás: NSZO, A 23 K—1/16 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1985. VII. 31. f _ Szabadalmi Tár. ' . J Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Duduk Vendel állatorvos 25%, dr. Vincze László agrármérnök 15%, Varga Zoltán agrármérnök 15%, és Marton Istvánné agrármérnök 5%, Keszthely, dr. Náda­­sy Miklós vegyészmérnök 10% és dr. Demény Antal vegyészmérnök 5%, Veszprém, dr. Pádi Gyula biokémikus kutató 15% és Mihály Sándor mérnök 5%, Budapest, valamint Rakszegi Gyula üzemmérnök 5%, Dömsöd. Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszp­rém és Agrártudományi Egyetem Me­zőgazdaságtudományi Kara, Keszt­hely Nem fehérje jellegű nitrogént (NPN) tartalmazó száraz nyalókeverék és eljárás annak előállítására 1 A találmány tárgya nem fehérje jellegű nitrogént (NPN) tartalmazó, nagy nyersfehérje-tartalmú száraz nyalókeverék főleg kérődzők számára, valamint eljárás a nem fehérje jelle­gű nitrogént (NPN) tartalmazó száraz nyalókeverék előállí­tására. 5 A nem fehérje jellegű nitrogén (non protein nitrogén, a továbbiakban: NPN) vegyületeket a kérődzők takarmányo­zására nagyüzemi állattartó telepeken egyre nagyobb mér­tékben alkalmazzák. Ismert, hogy a fenti vegyületek felhasz­nálásával a kérődzők nitrogén szükségletének 30—50%-a is 10 kielégíthető. így jelentős mennyiségű valódi fehérjét és ami­­nosavakat takaríthatunk meg. A kérődzők takarmányában fehéijepótlásra felhasznált fontosabb NPN-vegyületek lehet­nek: karbamid, formamid, acetamid, butiramid, propion­­amid, dimetilkarbamid, karbamidfoszfát, biuret, ureidek, 15 purinok, ammónium-hidroxid, -bikarbónát, -foszfát, -szul­fát, -acetát, -laktát, -butirát stb. A termelési környezetben a karbamid- és ammóniumszár­­mazékok alkalmazásának gátat szab az, hogy az említett vegyületek — főként a bendőben — rövid időn belül ammó- 20 niára és további összetevőkre bomlanak. A vegyületek hid­rolízise — az eddig ismert takarmányozási körülmények között — mindig nagyobb ütemű, mint ahogy a felszabadult ammóniát a bendő mikroorganizmusai fehérjeszintézisre hasznosítani képesek. A feleslegben levő ammónia a szöveti 25 folyadékrendszerekbe szívódik fel, ahol ismert módon sejt­­méregként hat. Ilyen körülmények között a nitrogén haszno­sulás mértéke is jóval kisebb, mint amikor a bendőben az ammóniakoncentráció az élettani maximumot nem haladja meg. 30 2 Igen régóta vizsgálják az NPN-t tartalmazó vegyületek gyakorlatilag kivitelezhető és gazdaságos felhasználásának módját az állatok takarmányozásában, és ugyanakkor a mérgezési hajlamának csökkentését (Maksakov V., Alimov T., Zamulin F., Zincsenko J.; „Foszfor és nem fehérje erede­tű nitrogén tartalmú folyékony takarmány adalékanyag szarvasmarhák számára”. Znivotnovodstvo 1976.6; 59—62. old.) Az ammónia mérgezés megelőzésének és az NPN ve­­gyiletek előnyös értékesülésének feltétele, hogy a bendőben állandó jelleggel csak annyi ammónia legyen, amit a mikro­organizmusok folyamatosan hasznosítani tudnak. Az NPN- vegyületekböl felszabaduló ammónia értékesülésének foko­zására, a szabad ammónia mennyiségének csökkentésére több módszert dolgoztak ki, amelyek lényegében négy cso­portra oszthatók. \z első csoportba tartozó módszer szerint az NPN vegyü­leteket takarmánykeverékekben vagy szálas takarmányokon eloszlatják. Az így készített takarmányokat kötött és kötet­len takarmányozási körülmények között adagoltan vagy ad lib.tum etetik. (3 490 912. ljsz. USA, 157 259. és 170 293. Ijsz. magyar, 2 187 236, és 2 197 527. Ijsz. francia, 1 181 285. ljsz. angol, 3 635 725. ljsz. USA szabadalmi leírások.) Az eljárá­sok hátránya, hogy az NPN tartalmú takarmányok csak korlátozott mértékben és módon adhatók az állatoknak, mivel ha túl nagy a takarmány NPN-vegyület tartalma, vagy ha az említett kiegészítő anyagokat nem keverik el tökélete­sen, illetve ha átmenet nélkül etetik, akkor emésztési és anyagcsereforgalmi zavarok jelentkeznek, sőt súlyosabb ese­tekben az állatok megbetegednek és elhullanak. Különösen nagy az ammónia toxikózis veszélye adagolt etetési körülmé-180891

Next

/
Oldalképek
Tartalom