180840. lajstromszámú szabadalom • Vizes műgyanta diszperzió alapú ragasztószer kompozíció, főként építőipari célokra
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180840 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. V. 24. (MA-3155) Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1985. VI. 30. Nemzetközi osztályozás: NSZOj C 09 J 3/14 Feltalálók: Szabadalmas: Szvoboda János oki. vegyészmérnök, Budapest 25% MATERIÁL Vegyipari Szövetkezet, Szente József vegyésztechnikus, Kiskunlacháza 25% Budapest Melovics László vegyésztechnikus, Budapest 25% Halmi Péter oki. vegyészmérnök, Budapest 25% Vizes műgyanta diszperzió alapú ragasztószer kompozíció, főként építőipari célokra 1 A találmány tárgya új, vizes műgyanta diszperzió alapú ragasztószer kompozíció, főleg építőipari célokra. Az iparban, különösen az építőiparban széles körben alkalmaznak különféle ragasztószer-kompozíciókat szerkezeti elemeknek egymáshoz vagy burkoló elemeknek a hordozó- 5 alaphoz való rögzítésére. Ezek a ragasztószer kompozíciók legtöbbnyire különféle műgyantákat tartalmaznak szerves oldószeres oldat vagy célszerűbben vizes diszperzió alakjában, legtöbbnyire különféle adalékanyagok — a kompozíció kívánt állagának biztosítására alkalmas töltőanyagok, sűritök, továbbá lágyító, tapadásfokozó stb. adalékok kíséretében. A más alkalmazási területeken jól használható oldószeres ragasztószerek az építőiparban, ahol főként kerámiai anyagú alaktestek egymáshoz vagy hordozóalapokhoz való rögzítésére alkalmaznak ilyen ragasztószer kompozíciókat, alkalmazástechnológiai és (az oldószerek viszonylag költséges volta folytán) gazdaságossági szempontból egyaránt háttérbe szorulnak a vizes műgyanta-diszperzió alapú ragasztószerek mögött. Az ilyen vizes műgyanta diszperziók, mint ismeretes, alapvetően két komponensből állnak, a vizes diszperziós közegből és a diszpergált műgyanta-alápú ragasztószerből. Az ilyen kétfázisú rendszerek termodinamikailag instabilak ugyan, de védőkolloid hozzáadásával hosszú időre stabilizál- 25 hatók. A vizes műgyanta-diszperziók ragasztó hatása azon alapul, hogy az egymáshoz rögzítendő szilárd felületek közé felvitt diszperzióban levő műgyanta a vizes diszpergáló közeg kidiffundálása után filmet képez a két egymáshoz rögzítendő felület között és szilárdan egymáshoz köti azokat. 2 A ragasztási folyamat elősegítésére és a kötés szilárdságának fokozására különféle adalékanyagokat alkalmaznak. így elsősorban a ragasztószer kompozíció megfelelő állagát kell szilárd töltőanyagok illetőleg sűrítőszerek hozzáadásával biztosítani, mert az önmagukban hígfolyós vizes diszperziók jó ragasztóképességük ellenére sem alkalmasak az építőiparban bevált és meghonosodott nagyipari technológiákban való felhasználásra, már csak azért sem, mert például a kereskedelemben beszerezhető fajansz csempék túlnyomó 10 többsége határozottan habarcsszerű kötőanyagok felviteli technológiájához igazodó hátoldali struktúrával rendelkezik. Az építőipari technológia mindenképpen habarcsszerű állaga, viszonylag gyorsan kötő és kellő ragasztási szilárdságot biztosító vizes diszperziós ragasztószer kompozíciók al- 15 kalmazását igényli. Az ilyen, habarcsszerű állagú ragasztószer kompozíciókat ma legtöbbnyire közvetlenül a felhasználás előtt készítik el a burkoló szakmunkások a folyékony, stabilizált vizies műgyanta-diszperziókból, rendszerint cement és homok hozzá- 20 adásával. Ilyen összetételű ragasztószer kompozíciót ismertet a Chemical Abstracts 80 995790 g. Ez a gyakorlat azonban kevéssé célszerű, mert egyrészt sok szubjektív tényezőt hordoz magában, nem biztosítja, hogy mindig a megfelelő mennyiségű és összetételű kötőanyaggal történjék a burkolóelemeknek a burkolandó felületre, például a csempéknek, mozaiklapoknak vagy hasonlóknak a betonpanelekre való felvitele, másrészt a kötőanyag-habarcsnak a folyékony ragasztószer-diszperzióból a helyszínen történő elkészítése egy külön elvégzendő, gondosságot igénylő munkafázist tesz 30 szükségessé. 180840
