180833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-alkil-aril-amin-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180833 Nemzetközi osztályozás: «PPl» Bejelentés napja: 1979. VI. 28. (LO-433) NSZOj w A bejelentés elsőbbsége: 1978. VI. 30. (7157/78) Svájc C 07 C 87/52 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982. IX. 28. TALÁLMÁNYI Szabadalmi Tár. ' HIVATAL Megjelent: 1985. VI. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Dr. Bergamin Renzo, vegyészmérnök, Ried bei Brig, Svájc Lonza AG., Gampel/Wallis, Svájc Eljárás N-alkil-aril-amin-származékok előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás N-alkil-áril-amin-származékok előállítására — ahol az alkilcsoport 1—6 szénatomos, az arilcsoport pedig szubsztituált fenilcsoportot jelent — aril­­amint alkanollal gázfázisban, 180—400 °C közötti hőmér­sékleten, katalizátor jelenlétében reagáltatva. A találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy az aril­­amint és az alkanolt 0,5:1,1—1:20 közötti mólarányban, atmoszféranyomáson reagáltatjuk és katalizátorként szili­­káttartalmú hordozóra felvitt réztartalmú anyagot haszná­lunk. Ismeretes, hogy az N-alkil-arilaminok arilamin és alkanol reakciójával állíthatók elő. Katalizátorként e reakcióhoz például alumíniumoxidot vagy szilikátokat alkalmaznak [693 417 és 638 756 sz. német szövetségi köztársaságbeli sza­badalmi leírás]. Ezeknek a katalizátoroknak hátrányuk, hogy aktivitásuk gyorsan csökken, és ennek következtében az élettartamuk igen korlátozott. Katalizátorként olyan hordozóanyagokat is alkalmaztak már, amelyek foszforsavakat vagy e savak sóit tartalmazzák [617 990 sz. német szabadalmi leírás]. Az ilyen típusú katali­zátorok élettartama azonban rövid. A 2 335 906 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzété­teli iratból ismertek olyan katalizátorok, amelyek kovasav­ból állnak, a belső felületük 50—500 m2/g, s 0,1—20% fősz forsavat tartalmaznak. A reagáltatás folyamán folyamato­san foszforsavat vagy foszforsav-alkilésztert vezetnek a ka­talizátorhoz. Ez utóbbi ismert eljárás hátránya az, hogy a foszforsav jelenlétre — még akkor is, ha csak kis mennyisé­gekről van szó — nagy korróziós problémákat okoz az egész 30 reaktorrendszerben. Emellett a katalizátor szelektivitása sem kielégítő, mivel nem csak N-monoalkü-arilamin képződik. A találmány célja műszaküag egyszerűen kivitelezhető eljárás biztosítása N-alkil-arilamin-származékok, különösen 5 N-monoalkil-arílaminok előállítására arilamin és alkanol reakciója útján. A kitűzött célt a találmány szerint úgy érjük el, hogy szilikát hordozóanyagra felvitt réz katalizátort alkalmazunk a reakcióhoz. A katalizátor állhat a szilikát hordozóra felvitt 10 fém rézből vagy rézoxidból. A katalizátor fajlagos felülete előnyösen 10—100 m2/g, célszerűen 12—25 m2/g. A katalizátort előnyösen rögzített ágyban alkalmazzuk, formázva, például kocka vagy golyó alakjában. Attól függően, hogy N-monoalkil-arilamint vagy N,N- 15 dialkU-arilamint kívánunk-e előállítani, az arilamin/alkanol mólarányt 0,5:1 és 1:20 között változtathatjuk. A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható N-monoalkil-arilaminok előállítására. Ebben az esetben az arilamint 0,5—2, előnyösen 1—1,2 mólekvivalens mennyisé- 20 gű alkanollal reagáltatjuk. Előnyösen az (I) általános képletű aromás aminokból indulunk ki, ahol R, jelentése hidrogénatom vagy 1—6 szén­atomos alkU-csoport, R2 jelentése hidrogénatom, ciano­­vagy nitro-csoport vagy legfeljebb 4 szénatomos alkil- vagy 25 alkoxi-csoport, n értéke 1 vagy 2, és abban az esetben, ha n értéke 1, R2 fenücsoportot vagy valamely (II) általános kép­letű csoportot is jelenthet, ahol R3 jelentése legfeljebb 3 szénatomos alkilén- vagy alkilidén-csoport, R* jelentése hid­rogénatom vagy 1—4 szénatomos alkU-csoport. Előnyösen olyan aromás aminokból indulunk ki, amelyek 180833

Next

/
Oldalképek
Tartalom