180801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kompozició elsősorban építőipari és faipari célokra alkalmas cellulóztartalmú rugalmas lemezek előállítására

MA. GYÁR SZABADALMI 180801 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1979. II. 1. (BU—917) NSZO3 B 29 J 5/00 Közzététel napja: 1982. IX. 28. ORSZÁGOS Termán I Szabadalmi Tár." . ' ) TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. IV. 30. Szabadalmas: Buji Ferenc műszaki tanácsadó, Nyír­egyháza (50%), Hidas Tibor technikus, Nyíregyháza (50%) Eljárás és kompozíció elsősorban építőipari és faipari célokra alkalmas cellulóztartalmú rugalmas lemezek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás és kompozíció újtípusú, cellulóz­tartalmú rugalmas lemezek előállítására értéktelen cellulóz­tartalmú hulladékanyagok felhasználásával. A találmány szerinti eljárással előállított lemezeket elsősorban építőipari és faipari célokra használhatjuk fel. Az építőiparban számos különböző összetételű vakoló­anyag-keveréket használnak fel, amelyeket a hagyományos technológiák szerint a helyszínen visznek fel vizes elegyeik­­ből a vakolandó falazatra, majd beszáradni hagyják. A ház­gyári technológiák elterjedésével azonban egyre fokozódik az előregyártott vakolatlemezek iránti igény, amelyek felvi­teléhez helyszíni keverésre és helyszíni nedves műveletekre nincs szükség. A 163 497 sz. magyar szabadalmi leírás szilárdító hatású, rugalmas védővakolattal ellátott hőszigetelő elemeket és azok előállítását ismerteti. E közlemény szerint az önmaguk­ban csak csekély szilárdsággal rendelkező, így beépítésre alkalmatlan hőszigetelő idomdarabok (például panelek) leg­alább egyik oldalára szervetlen töltőanyagból és szerves kö­tőanyagból kialakított vakolatréteget visznek fel. A módszer előnye, hogy ha a vakolatfelvitelt a panelgyártással kötik össze, az építkezés helyszínén további vakolásra már nincs szükség, ugyanebből a tényből eredő hátránya azonban az, hogy a vakolatréteget az elemek összeillesztése által megsza­bott nagy méretpontossággal kell felvinni, az esetleges vako­lathibákat nedves helyszíni műveletekkel kell korrigálni, és a burkolat külalakja és színe nem változtatható a mindenko­ri megrendelő igényeinek megfelelően. Külföldön elterjedten alkalmazzák a gipszkartonokat va­kolatot helyettesítő belsőépítészeti falburkoló anyagokként. 2 A gipszkartonok mindkét oldalukon papírkarton erősítéssel ellátott, általában 9—15 mm vastag előregyártott gipszleme­zek, amelyeket az építkezés helyén ragasztással, szegezéssel vagy csavarozással erősítenek a vakolatlan falakhoz. A gipszkartonok közvetlenül tapétázhatok vagy festhetők, így a belső burkolat a mindenkori megrendelő által igényelt, igen változatos külalakkal alakítható ki. Nagy méretpontos­ságú gyártásra gipszkartonok esetén nincs szükség, mert az előregyártott lemezeket a helyszínen vágják a megfelelő mé­retre. Hátrányt jelent azonban az, hogy a gipszkartonok merevségük és rugalmatlanságuk következtében sérüléke­nyek, szállításuk és beszerelésük tehát igen óvatos kezelést igénye'. További hátrányok származnak a gipsz közismert nedvszívó jellegéből, ami a burkolóréteg szilárdságának csökkenéséhez vezet. A faiparban már régóta alkalmaznak farost-, faforgács- és kenderpozdorja-lemezeket elsősorban bútorgyártás céljára, illetve belső falfelületek burkolóanyagaiként. E lemezek elő­állításakor rostos cellulózanyagokat polimerizációképes mű­anyag-diszperzióval (például karbamid-formaldehid előkon­­denzátummal, akrilát-előpolimerekkel stb.) kevernek össze, majd a keveréket forrón préselik, és eközben megindítják a műanyag polimerizációját. Ilyen eljárást ismertet többek között a 392 062 sz. svájci szabadalmi leírás. A komponen­sek összekeverésekor a cellulózrostok összekuszálódnak, ne­mezelődnek, így rugalmas és viszonylag szilárd alapszerkeze­tet alakítanak ki; a kikeményedett polimer a rostközi héza­gok kitöltésére, a rostok tapadásának fokozására és így az alapszerkezet szilárdságának növelésére szolgál. Az 565 649 sz. svájci szabadalmi leírásban ismertetett technológia sze-5 10 15 20 25 30 180801

Next

/
Oldalképek
Tartalom