180787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cisztein-tartalmú peptidek előállítására

M AíTYAR SZABADALMI 180787 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: fQw Bejelentés napja: 1979. I. 11. (HO 2129) NSZO3 C 07 C 103/52 Elsőbbsége: 1978. I. 12. (P 28 01 i 75.8) Német Szövetségi Köztársaság ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IX. 28 Megjelent: 1985. IV. 30. ^^osTaíálmi^^ Szabadalmi Tár Feltaláló: Dr. König Wolfgang, vegyész, Hofheim/Taunus Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas: Hoechst Aktiengesellschaft, Frankfurt am Main Német Szövetségi Köztársaság Eljárás cisztein-tartalmú peptidek előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás cisztein-tartalmú peptidek előállítására, a trifenil-metilcsoport (tritilcsoport) trifluor­­-ecetsavas lehasításával, oly módon, hogy e peptidek S-triíil­­származékait valamilyen alifás vagy aromás merkaptán és trifluor-ecetsav elegyével kezeljük, amikoris a trifluor-ecet­­sav-koncentráció legalább 30 térf.%. A cisztein-tartalmú peptidek szintézisénél fokozódó jelen­tőségre tett szert a tritilcsoport a merkapto-funkciócsoport védelmében. E védőcsoport savas hasítása azonban a na­gyobb molekulasúlyú peptidek esetében nehézségekbe ütkö­zött. így például egy inzulin-A-láncról, amelynek 4 cisztein­­csoportját tritilcsoportokkal védték, e védőcsoportokat csak ismételt hidrogén-bromid és trifluor-ecetsav- vagy hidrogén­­-fluorid-kezeléssel lehet lehasítani [Z. Naturforsch, 24 b. 1128 (1969)]. Teljesen védett lánc esetében az inzulin-A-lánc­­tetraszulfonát kitermelése csupán 21% volt. Tiszta trifluor-ecetsavval egyáltalán nem lehet a tritilcso­­portot lehasítani [1. Chem. Bér., 101. 681 (1968)]; ha azonban az S-tritil-vegyületek trifluor-ecetsavas oldatát vízbe öntik, úgy H—Cys(Trt)—OH esetében 70—75%-os a hasítás. Pep­­tideknél azonban a hasítás maximálisan csak 60%-os [J. Chem. Soc., (C), 2683 (1970)]. Cisztein tartalmú peptidek esetében ezért az S-tritilcsopor­­tot többnyire szerves oldószerben jóddal oxidálva [J. Chem. Soc., 74. 1862 (1952); Helv. Chim. Acta, 51. 2061 (1968)], vagy vizes ecetsawal[l 917 939 számú német szövetségi köz­társaságbeli közzétételi irat] hasítják. Ennél az oxidációnál közvetlenül képződik a cisztein-származék, ezért a deblok­­kolás a merkaptocsoport regenerálása közben ilyen módon nem végezhető. E módszer további hátránya, hogy ^- a jód 2 erős oxidálószer lévén — oxidációra érzékeny peptidek eseté­ben melléktermékek keletkeznek. Míg a trifluor-ecetsav vízzel és a kation-akceptor anizollal képezett keverékei hátrányosan befolyásolják az S-tritilcso­­port hatását, addig — meglepő módon — azt tapasztaltuk, hogy a trifluor-ecetsav alifás vagy aromás merkaptánokkal képezett keverékei kiváló és enyhe hasítási közeget képez­nek, amelyben az S-tritilcsoport könnyen lehasítható. A találmány tárgya — mint említettük — eljárás cisztein tartalmú peptidek előállítására, a tritilcsoport trifluor-ecet­savas lehasításával, oly módon, hogy e peptidek S-tritil-szár­­mazékait valamilyen alifás vagy aromás merkaptán és triflu­or-ecetsav elegyével kezeljük, amikoris a trifluor-ecetsav­­-koncentráció legalább 30 térf.%. A találmány szerinti reakcióhoz mind alifás, mind aromás merkaptánokat — például etil-merkaptánt, merkapto-ecet­­savat vagy tiofenolt — alkalmazhatunk. Különösen előnyös az etil-merkaptán, mert illékony és éterrel könnyen eltávolít­ható. Előnyösen keverékeket használunk, melyek 1 mól hasí­tandó anyagra számolva mintegy 100 mól vagy annál több merkaptánt tartalmaznak. A trifluor-ecetsav-koncentráció legalább 30%, de célszerű­en legalább 40—50%. 50%-os trifluor-ecetsav-etil-merkap­­tánoldat esetében a tritilcsoport lehasítása 10—60 percig, többnyire mintegy 30 percig tart. A reakcióelegy feldolgozá­sát úgy végezzük, hogy felesleges mennyiségű vízbe öntjük, a vizes oldatot éterrel kirázzuk, a fázisokat elválasztjuk és a 4 peptidet a vizes fázisból — az oldékonyságtól függően — leszívatássai vagy liofilizálással izoláljuk. Az izolálást úgy is végezhetjük, hogy a védőcsoport-5 10 15 20 25 30 180787

Next

/
Oldalképek
Tartalom