180735. lajstromszámú szabadalom • Elektród alkáliklorid oldatok higanykatódos elektrolíziséhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180735 A Bejelentcs napja: 1970. XII. 20. (DU—324) Nemzetközi osztályozás : NSZOORSZÁGOS TALÁLMÁNYI !.. i J ;. Közzététel napja: 1982. VIII. 30. C 2SB íí/tol ff i/ ^ Tál j* ’• HIVATAL Megjelent: 1984. XI. 30. hrt.A.iïlOttK yf Bejelentők : Druzsinyin Erneszt Avgugztpvics vegyészmérnök, Kubaszov Vlagyimir^Leonyidovics mérnök-technológus, Bussze-Macsukasz Vlagyimir Boriszovics mérnök-technológus, Lvovics Florentyij Iszerovics mérnök-technológus, Krongauz Jevgenyij Lazareyics rrjérnök-technológus, Jurkov Leonyid Ivanovics mérnök-technológüs, Moszkva, Szovjetunió Elektród alkálikloíid oldatok higanykatódos elektrolíziséhez . . r: i A találmány' tárgya elektród1 alkáliklorid oldatok amalgámos elektrolíziséhez, amelynek pássziváló fémből készült áramvezető hordozója és a hordozóra felvitt, szilícium-dioxidot, passzíváiddá fém oxidját és platínacsoport fémjének oxidját tartalmazó aktív maszszája van. Az elektród anódként alkáli fémek klöndjaiból ícészült oldatok elektrolíziséhez használható, klór és' marónátron előállítására higanykatódos, valamint szűrődiafragmás elektrolizáló cellákban, továbbá alkalmas klorátok, hipo-kloritok elektrolitikus előállítási folyamataiban, elektroorganiküs színtézises folyamatokban, szennyvizek elektrokémiai tisztítási műveleteiben és klórt tartalmazó maró oldatok regenerálási műveleteiben való felhasználásra. Egészen a legutóbbi időkig a különböző elektrokémiai folyamatokban mindenek előtt grafiíanódokat alkalmaztak. A grafitanódók számos előnyt mutatnak, mégpedig: áz elektród anyaga jól hozzáférhető, és az an ód a rövidzárlattal szemben érzéketlen. Egyidejűleg azonban a grafitanóÖ klórelválasztási potenciálja nagyobb, és ezért az elektrolizáló cella feszültsége is nagyobb, áz anód anyagának kopása jelentős, és ez szükségessé teszi áz elektrolizáló céllá oly an felépítését, hogy az anód kicserélése könnyen elvégezhető legyen. A grafitanódok méretei és tömege is előnytelen, mivel az elektrolizáló cellák méretei, az elektrolizáló műhelyek munkaterülete jelentősén megnövekszik. Jelenleg széles körben ismeretesek azok az elektródok, amelyek áramvézető anyagból készült hordozót és erre felvitt aktív masszát tàrtalmâznak. Az áramvezető olyan 2 fémből készül, amely az anódpolarizálás során passziválódik. Ilyen fém például a titán, a tantál, a cirkónium, a nióbium és ezek ötvözetei. Az áram vezető hordozója alakja kevéssé fontos, lehet sima vagy lyukasztott lemez, 5 rúd, háló, rácsozott vagy fémkerámiái test alakú. Az ismert aktív masszák a platinacsoportba tartozó fémek, vagyis például ruténium és irídium oxidjait, vagy ezek keverékeit, továbbá a passziválódó fémek, mindenek előtt titán vagy cirkónium oxidjait tartal- 10 mázzák. Az aktív massza 3...10 p.m vastagságú rétegben fedi a hordozót. A fémoxid anódok a grafitanódokkal összehasonlítva jobb elektrokémiai jellemzőket mutatnak, a klórelválasztási potenciáljuk kisebb, méreteik és tömegük nem változik, az aktív massza az 15 üzemeltetés során nagy tartósságot mutat, és az anódok élettartama jóval hosszabb, több évet is elér. Az iparban széles körben alkalmazzák azokat a fémoxid anódokat, amelyek aktív masszája 46 súly% 20 Ru02 és 54 súly% Ti02 tartalmú. Ilyet ismertet a 369 923 számú szovjet szerzői tanúsítvány. Az aktív masszát klór elektrolíziséhez, állandósult üzemfeltételek mellett 0,2...0,4 A/cm2 áramerősséggel használjuk, amikor radiokémiái eljárások szerint anyagának vesztesége, 25 kihullása 2,6 • 10~8 g/cm2 ■ h nagyságú. A radiokémiái elemző eljárás lényege az, hogy az aktív masszát tartalmazó elektródból mintát készítünk, a mintát 200...400 órás időtartammal 1,2...3,0- 1013 cm-2 neutronfluxussal besugározzuk és utána az elektrolízis során a kelét- 30 kező radioaktív ruténium izotópot az oldatban, az 180735
