180659. lajstromszámú szabadalom • Mezőgazdasági hasznosítású,környezetvédelmi gép célszerűen a hígtrágyának és/vagy egyéb folyékony fertőző anyagoknak a talaj lazításával egyidejű- környezetszennyezést és fertőzésveszélyt kiküszöbölő- talajbajuttatására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180659 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1977. X. 18. 12376 Közzététel napja: 1979. VII. 28. Megjelent: 1984. VII. 31. (BA—3596) Nemzetközi osztályozás: NSZOj A 01 C 3/06: A 01 C 15/00 Feltalálók : Balogh Imre gépészmérnök, 25% Dr. Csaba Levente agrármérnök, 25% Sárosi Lajos mérnök, 25% Budapest Halász Károly agrármérnök Gödöllő 25% Mezőgazdasági hasznosítású, környezetvédelmi gép, célszerűen hígtrágyának és /vagy egyéb folyékony, fertőző anyagoknak a talaj lazításával egyidejű —{környezetszennyezést és fertőzésveszélyt kiküszöbölő — talajbajuttatására 1 A találmány tárgya mezőgazdasági hasznosítású környezetvédelmi gép a hígtrágyának és/vagy egyéb folyékony fertőző anyagnak a talaj lazításával egyidejű, a környezet szennyezését kizáró mélybejuttatására. Hígtrágya és folyékony fertőző anyag alatt értünk minden állati és emberi eredetű, viszonylag könnyen folyó szerves hulladékot. Ezek általában környezetszennyező, fertőzésveszélyes, esetenként járványt terjesztő anyagok, nagymenynyiségű szervesanyag és növényi tápanyagtartalmuk következtében azonban értékes trágyaszerek. Felhasználásuk a mezőgazdaságban a talajok termelékenységének növelése érdekében célszerű. A jelenlegi hígtrágyakezelési rendszerekben elfogadott és alkalmazott hígtrágyahasznosítási eljárások biztosítják ugyan — nem járványveszélyes időkben — a hígtrágya viszonylag gyors és nagytömegű talajbajuttatását a mezőgazdasági hasznosítású területekre, azonban annak környezetszennyező hatását csak hosszabb idő elteltével képesek megszüntetni. Nincs azonban megoldás egyik trágyakezelési rendszerben sem a fertőzött — járvány idején keletkezett — hígtrágya gyors és a további fertőzés lehetőségét kizáró izolálására. Az ilyen esetekben a hígtrágya kijuttatására és hatástalanítására köz- és állategészségügyileg csak megtűrt megoldások léteznek. 2 Abban az esetben, ha a hígtrágyakezelő és hasznosító rendszerben nyárfás biztonsági öntözőtelep van, ennek egy részére felületi öntözéssel juttatják ki a fertőzött hígtrágyát, majd szik- 5 kadás után — időjárástól függően — 5—30 nap múlva — hagyományos ekékkel beforgatják. Kedvezőtlenebb a helyzet, ha nincs nyárfás, mert ebben az esetben esőztető öntözéssel viszik ki a fertőzött hígtrágyát — rendszerint ugyan- 10 csak erre a célra kijelölt, rendszerint mezőgazdasági hasznosítású területre, ahol ugyancsak 5—30 napi szikkasztás után a hagyományos ekékkel forgatják be a talajba. Mindkét esetben fennáll a fertőző organizmu- 15 sok széthurcolásának a veszélye, egyrészt a hígtrágya kiöntözése és beszikkadása, másrészt a beszikkadás és a beszántás közötti időszakban egyaránt, annak ellenére, hogy az ilyen területeket, az előírások értelmében, az átjárástól kü- 20 lönböző intézkedésekkel védik. (Figyelmeztető és tiltó táblák, őrök, esetleg körülkerítés stb.). A fertőző anyagnak a leszántása után sem kellően megnyugtató az izolációja, mivel az ekék nem forgatják le tökéletesen a barázdaszeleteket 25 és óhatatlan, hogy azok között a felszínen ne maradjanak fertőző trágyamaradványok. A fertőzött hígtrágyának a fertőzés terjedését megbízhatóan megakadályozó talajbajuttatására alkalmas gép nem ismeretes. 30 Vannak ugyan folyékony anyagokat a talajba 180659
