180621. lajstromszámú szabadalom • Lengéscsillapító betétegyüttes
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 180621 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY |s| A bejelentés napja: 1981. I. 08. (35/81) A közzététel napja: 1982. VII. 28. Nemzetközi osztályozás : NSZO3 E 02 D 31 '08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. V. 31. Szabadalmi Ta'r. ' ,, ^S^t/LAJDONA__ Feltaláló: Szabadalmas: Dr. Csák Béla, oki. építészmérnök, Budapest Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest Lengéscsillapító betétegyüttes l A találmány lengéscsillapító betétegyüttes építményeken keletkező szeizmikus erők és igénybevételek csökkentésére. A betétegyüttes a talajmozgások továbbadódásának kiküszöbölésére, de legalább is mérséklésére szolgál, és az épületalapozás, valamint a felszerkezet közé van beiktatva. Építményeknek olyan esetekben kell szeizmikus erőhatásokat elviselniök, amikor azok az eredeti nyugalmi állapottal szemben földlökések hatására gyorsuló mozgásokat végeznek. A szeizmikus erők nagysága a Newton-törvény és a D’Alembert elv értelmében az építmény tömegével és a föllépő gyorsulással egyenesen arányos. A szeizmikus érők csökkentése szempontjából ezért jelentős minden olyan törekvés, amely az építmények tömegének csökkentésé-e irányul. Az építéstudomány fejlődésével már eddig is jelentős mértékben csökkent az építmények tömege, és ez a folyamat feltételezhetően a jövőben is folytatódni fog. Ily módon azonban csupán az építmények saját súlyát lehet mérsékelni, hiszen a hasznos terhek az építmény funkciójával vannak összefüggésben, és ezért csökkentésük csak meghatározott esetekben érhető el. A födlökések hatására létrejövő gyorsuló mozgások legalább részbeni hatástalanítására egy másik lehetséges módszer az, ha az épü-2 let alapozása és falszerkezete közé beépítünk valant olyan közbenső szerkezetet, amely energia fölemésztésére alkalmas. Jugoszláviában dolgoztak ki például ilyen megoldást. 5 A javaslat értelmében az alapozás és a felszerkezet közé kb. 1 m magas falakat építenek be, amelyek földrengés esetén összerepedeznek. A létrejövő alakváltozások az energia egy részét valóban fölemésztik. A rengés után a 10 sérült falakat szakaszosan újjá lehet építeni. A fal energiaelnyelő képességét azáltal érik el, hogy a fal készítéséhez nagy alakváltozások elviselésére alkalmas habarcsot használnak. Hasonló cél elérésére és ugyancsak az ener- 15 gia-elnyelés érdekében született az USA-ban egy olyan megoldás, amelynél az alapozás és a felszerkezet közé, valamint az alapozás és a talaj közé egyaránt beiktatnak energiaemésztő betéteket. Az előbbi helyen a betétek korlátolt 20 mozgású görgők, az utóbbi helyen műanyagból készült csúszólapok formájában vannak kialakítva. Javasolták az Egyesült Államokban az energiafölemésztésnek olyan módját is, amelynél 25 torziós és longitudinális alakváltozást egyaránt eltűrő acélelemeket építenének be a talaj és az építmény alapozása közé. Ugyancsak az USÁ- ban publikálták azt az elgondolást, amelynek értelmében az épület alapozása és a felmenő 30 szerkezet közé szendvicsszerkezetű gumirugókat 180 621 1
