180583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lignocellulóz alapú fémkelátok előállítására salétromsavas oxidációval
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 180583 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás : NSZO, C 051)—9/02 C 08H--5/04 A bejelentés napja: 1980. V. 23. (1303/80) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL A közzététel napja: 1982. VI. 28. Megjelent: 1984. XI. 30. __ íu febadalmi Tár. ’-3* Feltalálók: Szabadalmas: Kisgergely Lajos oki. gépészm. 6%, Antal József oki. vegyészm. Péti Nitrogénművek, Várpalota 12%, Horváth László oki. vegyészm. 10%, Baranyi Antal oki. vegyészm. 4%, Zilai Tibor oki. vegyész 3%, Szentgyörgyvári Éva vegyésztechnikus 3%, Várpalota, Jesztl Jánosné oki. vegyészm. 8%, Kincses Gyula oki. vegyészm. 6%, Veszprém, Szeder Béla oki. vegyészm. 8%, Székesfehérvár, Rönkös Ferenc oki. vegyészm. 10%, Darány, dr. Lakatos Béla oki. vegyész 10%, dr. Mády György oki. vegyész 10% dr. Meisel Tiborné vegyészmérnök 10%, Budapest Eljárás lignocellulóz alapú fémkelátok előállítására salétromsavas oxidációval 1 2 A találmány tárgya eljárás lignocellulóz alapú fémkelátok előállítására salétromsavas oxidációval. A találmány szerinti eljárással előállított fémkelátok a mezőgazdaságban hasznosíthatók, egyrészt a növénytermesztésben a talaj mező- és mikroelem- 5 szükségletének pótlására, másrészt az állattenyésztésben a későbbiekben egyértelműen meghatározott úgynevezett esszenciális elemeknek az állati szervezetbe való bejuttatására. Ismeretes, hogy az intenzív talajművelés és ^ NPK-műtrágyázás következtében világszerte egyre gyakrabban jelentkezik az egyes mező- és mikrotápelemeknek, például a vasnak, cinknek, mangánnak, réznek, bórnak, molibdénnek, kobaltnak és/ jvagy a krómnak a hiánya a talajban. A mikroelemhiány további okozója a mész vágj' gipsz adagolásával a talajba jutó fölös kalcium és magnézium, továbbá az extrém talajhőmérséklet és -nedvesség, talajhumusz-tartalom, k a ti o n - k i egye n ,s ú 1 y o z a (lan- 20 ság, továbbá fölös nehézfém-ionok (pldául réz, cink vagy nikkel) jelenléte lehet [Jones, J. B. : ,,Tron deficiency in plants and its correction”, Com. Roil. Sei. Plant Anal., 7[(7). i (1976)]. A mező- és mikroelem vagy -elemek hiánya 25 következtében jelentkező növényklorózis kezelése végezhető a mező- és mikroelemek pótlásával. Az utóbbi művelet két alapvető feltétele a végrehajtott kezelés nagyfokú hatékonysága és a gazdaságosság. A kezelés végezhető a levélzeten úgynevezett levél- 30 vagy lombtrágyázással, vagy pedig a talajon át gyökér trágyázással (például kiszórással, folyékony műtrágya kihordásával vagy az öntözővízzel kihordott műtrágya segítségével), továbbá ritkábban magkezeléssel vágj’ törzsinjekeiózással. Általában a levélpermetezés a gyökért rágyázáshoz képest kevésbé hatékony és költségesebb is [Wallace, A.: „Regulation of the micronutrient status of plants bjT chelating agents and other factors”, UCLA 34P51-—53 Los Angeles, Kalifornia, 267—272. oldal (1971)], minthogy egj’részt jelentős hiány esetén kellő mennj’iségű tápiont a növénj7 nem tud a leveleken át felvenni, ugj7anakkor túl tömény oldatok használatakor a levelek leperzselődnek, híg oldatok használatakor viszont sokszor kell permetezni, ami nem gazdaságos. További hátrányként említhetjük, hogy a levélen keresztül felvett vas foltokban helyi kizöldülést okozhat, de nem transzlokálódik fiziológiailag hasznos formában az új hajtások felé. Különösen évelő növények klorózisának kezelésénél kielégítő megoldást csak a gyökértrágj’ázás eredményez. A növények által jól hasznosítható mező- és mikrotápfémionok a talajoldatokban, illetve a talajok agyagásványaihoz és a gj'ökérzet kationcserélő kapacitását biztosító pektinekhez hidratált ionok, illetve aquo- vagy hidroxo-kíilsőszférás komplexek formájában gj’engén kötöttek [a széleskörű szakirodalomból lásd például Lakatos, B. és munkatársai: „Biopolimer fém komplex rendsze180583 1
