180465. lajstromszámú szabadalom • Szepel, főként kondenzátum elvezetéséhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180465 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL A bejelentés napja: 1979. VIII. 14. (GE—1066) A bejelentés elsőbbsége: 1978. VIII. 28. (P 28 37 573.3) Német Szövetségi Köztársaság A közzététel napja: 1982. VII. 28. Megjelent: 1984. VIII. 31-Nemzetközi osztályozás : NSZO3 F 16 T 1/02 Feltaláló: Szabadalmas: Föller Werner oki. mérnök, Stuhr, Német Sző- GESTRA-KSB Vertriebsgesellschaft mbH et co. vetségi Köztársaság Kommanditgesellschaft, Bremen, Német Szövetségi Köztársaság Szelep, főként kondenzátum elvezetéséhez 1 A találmány tárgya szelep főként kondenzátum elvezetéséhez, amelynek szelepházában termikus vezérlőelem van, ennek vékony, merev falrészei és közöttük elhelyezett membrántagja van, a falrészek és a membrántag kerületüknél 5 vannak egymással összekötve, a membrántag a szelepeket leginkább kondenzátum elvezetéséhez zárórésszel van ellátva, a vezérlőelemnek pedig a falrészek és a membrántag között tágulási tere van, amelyben táguló anyag van. Az ilyen 10 szelepeket leginkább kondenzátum elvezetéséhez lehet felhasználni. A fent leírt ismert megoldás többnyire kúpalakú termikus vezérlőelemmel rendelkezik. Az ilyen termikus vezérlőelemek (például csapósze- 15 lepek és membrándobozok) esetében nemcsak rugalmas, hanem a merev falrészeket is vékony falvastagságúra készítik, hogy egyrészt a rugalmas falrészek megfelelő mértékű rugalmassággal rendelkezzenek, másrészt a jó hőátadást lét- 20 re lehessen hozni, harmadrészt pedig, hogy a merev és a rugalmas részek könnyedén összehegeszthetők legyenek. Ezzel azonban az a nem elhanyagolható hátrány jár együtt, hogy az ilyen vezérlőelemek nagy különbségű nyomásokkal 25 nem terhelhetők, mert nem rendelkeznek a kellő szilárdsággal. Az ismert szelepeknek kondenzátum elvezetésre való felhasználása során a vékony falrészeket a külső nyomáson kívül még a táguló 30 2 anyag belső túlnyomása is terheli, amely a vezérlőelemben gyakran igen megnő. A kondenzátum-elvezetésre használt szelepet ugyanis a nyomásterhelésen kívül meglehetősen nagy hőbehatás is éri, hiszen a szelepekre gyakran túlhevített gőz kerül. A nagy külső nyomásterhelés és a táguló anyag nagy belső túlnyomása következtében a szelep alakváltozást szenved, sőt gyakran a vékony falrészek felrepednek. A találmánnyal célunk a korábbi műszaki megoldások fent említett valamennyi hátrányának egyidejű kiküszöbölése. A találmánnyal negoldandó feladat tehát olyan szelep létrehozása, amelynek vezérlőeleme vékonyfalú, tehát rendelkezik a korábbi megoldások előnyeivel, de ugyanakikor megfelelően szilárd, a 'külső nyomásoknak és a belső túlnyomásnak kellően ellent tud állni. A találmány alapja az a felismerés, hogy a termikus vezérlőelemet nemcsak rögzíteni kell a szelep házában, hanem gondoskodni kell arról is, hogy túlzott igénybevétel esetén a házon fel tudjon ülni. A továbbfejlesztés, azaz maga a találmány most már abban van, hogy a szelepház belső terét és a termikus vezérlőelemet úgy alakítjuk ki, hogy azok alakban és nagyságban megegyezzenek egymással, a szelepház belső terét a vezérlőelem felülete felé nyitott áramlási csatornákkal látjuk el, amelyeket a szelepház beömlő-180 465 1
