180462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és feldolgozóvonal növényi lisztek, főként lucernaliszt frakcionálására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180462 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZOLGALATI TALALMANY A bejelentés napja: 1979. IX. 13. (GA—1299) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 A 23 K 1/14 A közzététel napja: 1982. VI. 28. Megjelent: 1984. VIII. 31. Feltalálók : Tóth Árpád oki. gépészmérnök, 35%, Kóta Béla oki. gépészmérnök, 35%, Deák Ferenc oki. gépészmérnök, 20%, Ásványi Antalné technikus, 6%, Deliága Mária üzemmérnök, 4%, Budapest Szabadalmas : Malom- és Sütőipari Kutatóintézet, Budapest Eljárás és feldolgozóvonal növényi lisztek, főként lucernaliszt frakcionálására 1 A találmány tárgya, eljárás növényi lisztek, főként lucernaliszt frakcionálására, melynél a szecskázott és szárított terményt aprítjuk és osztályozzuk. A keveréktakarmány gyártás számára a növényi liszteket egyebek mellett magas fehérje- és ka'rotintartalmuk teszi értékes alapanyagokká. A lisztek minőségét fehérje-, karotin- és rosttartalmuk határozza meg. Az egygyomrú- és a növendékállatok takarmányaiba bekeverhető mennyiségüket a rosttartalom korlátozza, mert ezek számára a rost egyáltalán nem, vagy csak nehezen emészthető ballasztanyag. A kérődzők a 'rostot is hasznosítják, így takarmányukba korlátlan mennyiségben és a rosttartalomtól függetlenül lehet növényi lisztet bekeverni. A lucerna esetében külön megemlítendő még a főként a rostokban jelenlevő toxikus szaponin, amely esetenként további korlátozó tényezője lehet a bekeverés mértékének. Növényi liszteket úgy állítanak elő, hogy a lekaszált és szecskázott növényt főként dobszárítókban mintegy 800—1200 °C kezdőhőmérsékleten szárítják, majd a szárítottt szecskát kalapácsos darálókkal lisztté aprítják. Az így gyártott osztályozatlan, ún. egységes liszt minősége elsősorban a betakarított növény minőségétől függ. A fehérje (karotin)- ill. a rosttartalom kölcsönös viszonya szempontjából a növény levél-2 zete értékesebb, mint a jóval több rostot tartalmazó szár. Azonos növényből eltérő fehérjerosttartalmú, ún. frakcionált lisztek előállítására több módszer ismert, melyeknél a frakcio- 5 nálást a betakarítás vagy a gyártás közben végzik el . Az előbbinél a betakarítás két lépcsőben történik. Először a növény levélzetben gazdagabb felső-, majd a főként szárakból álló alsó részt 10 vágják le. A megoldás előnye az, hogy a már ismertetett lisztgyártási technológia megváltoztatása nélkül, tehát azonos feldolgozóvonalon dolgozható fel mindkét frakció. Hátrányos viszont azért, mert a kétlépcsős betakarításhoz 15 bonyolultabb — kettős vágószerkezettel ellátott — kaszálógépek kellenek, a kétféle alapanyagot pedig külön-külön kell begyűjteni és tárolni. A gyártásközi frakcionálást úgy végzik, hogy a kalapácsos darálókról kapott lisztet szemcse- 20 nagyság szerint osztályozzák, szitálják, vagy rostálják. E módszer előnye az, hogy a technológiát egy művelettel, azaz a feldolgozóvonalat egy szitával vagy rostával bővítve már megvalósítható. Hátrányos viszont azért, me'rt a ka- 25 lapácsos darálókban a szárított szecska, nem elsősorbí n az egyes növényi részek sűrűsége, alakja és .szilárdsága szerint aprózódik, hanem a széles határok között véletlenszerűen változó mechanikai igénybevételük — a szecskát, ill. a 30 szemcséket ért ütések számának megfelelő — 180402 1
