180460. lajstromszámú szabadalom • Berendezés Siemens-Martin kemencék csapoló nyílásának nyitására, illetve zárására és eljárás kemencékben végzett acélgyártásra

' MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 180460 országos A bejelentés napja: 1978. XII. 20. (FU—381) A közzététel napja: 1982. VII. 28. Nemzetközi osztályozás: NSZO3 B 22 D 37/00; C 21 C 5/04 1 SuMU*Iu $ TALÁLMÁNYI V*. TULXJtOS^ HIVATAL Megjelent: 1984. VIII. 31. Feltalálók : Szabadalmas : Dr. Fürjes Emil főosztályvezető, Özd, Pethes Ózdi Kohászati Üzemek, Özd András vezérigazgató, Budapest, Zsuponyó Gyula termelési főmérnök, Özd, Polencsik József gyáregységvezető, Özd, Kirchknopf András osz­tályvezető, Özd. Berendezés Siemens-Martin kemencék csapoló-nyílásának nyitására, illetve zárására és eljárás ilyen kemencében végzett acélgyártásra 1 A találmány tárgya berendezés Siemens—Mar­tin kemencék csapolónyílásának nyitására, illet­ve zárására, és eljárás ilyen zárószerkezettel el­látott kemencékben történő acélgyártásra, amely­nek során az előzetesen elkészített betétet a ke­mence munkaterébe rakjuk, beolvasztjuk, majd frissítést, dezoxidálást és ötvözést végzünk, vé­gül a kész acélt üstökbe csapoljuk. Ismeretes, hogy a Siemens-Martin kemencék csapolónyílása jelenleg a kemence hátsó falában, a fenék szintjén van kiképezve. A csapolónyílás tulajdonképpen egy 120—140 mm átmérőjű tég­­laboltozatú csatorna, amelynek hossza mintegy 1200—1600 mm. A hagyományos technológia szerint a csapolónyílást minden egyes betétadag berakása előtt be kell zárni, a kész adag le­csapódásakor pedig ki kell bontani. A csapoló­nyílást csapolás közben elzárni nem lehet, ez a művelet csak akkor végezhető el, amikor az acél és a salak teljes egészében kifolyt a ke­mencéből. Az acél és salak teljes lefolyása után a csa­polónyílás belső faláról az acél- és salaktapad­­ványokat kaparószerszámmal, feszítőrúddal ■— szükség esetén vascsövön keresztül befújt oxi­génnel — el kell távolítani. Ezután a nyílás bel­ső végére néhány lapát zsugorított magnezit­­szemcsét kell dobni — a középső ajtón keresz­tül —, az esetleges salakcsorgás megállapítására. A salakcsorgás megállása után a csapolónyílást 2 az öntőcsarnoki végéről bedobált zsugorított magnezitszemcsével szorosan be kell döngölni. Bedöngölés után a nyílás külső végét néhány cm vastagságban sűrű tűzálló masszával le kell ta- 5 pasztani, a záróanyag kipörgésének megakadá­lyozására. Záróanyagként olyan szemcsézett tűz­álló anyagot alkalmazunk, mely az adott hőmér­sékleten nem lágyul meg, nem sül össze. Ez ál­talában zsugorított magnezitszemcse, melynek 10 20%-a por alakú, 80%-a 5—100 mm átmérőjű. Csapolás előtt a csapolónyílás külső végéről a masszát el kell távolítani, majd a bedöngölt záróanyagot a nyílásból speciális szerszám se­gítségével kell kikaparni. A művelet általában 15 5—15 percig tart, előfordul azonban, hogy a túl­ságosan szorosan bedöngölt záróanyagot csak nehéz fizikai munkával lehet fellazítani. Ehhez kihegyezett vasrudafcat használnak fel. Az acél­lal érintkező belső részen kialakult, 5—10 cm 20 vastagságú összesült kérget általában csak vas­csövön át befújt oxigén segítségével lehet áttörni. Ha a záróanyag eltávolítása nem történik si­mán, a csapolás ideje eltolódik. Ez az eltolódás 10—25 percet is elérhet, és azt eredményezi, 25 hogy az adag összetétele megváltozik a terve­zetthez képest, vagy esetleg selejtté válik. További hátrány, hogy mind a nyitás, mind a zárás rendkívül nehéz fizikai munkát igényel, amelynek tökéletes elsajátításához hosszabb gya- 30 korlat szükséges. A munkát igen figyelmesen 8 0400 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom