180085. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos öntési eljárás
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 180085 LEÍRÁS Nemzetközi í. iy ft osztályozás : W 4*- yA B 22 D 11/00 Bejelentés napja: 1979. 02. 06. (SO—1244) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1902. V. 28. Megjelent: 1983. VIII. 31. . Szabadalmi Tár. ' J N^L_TULA^qN^--/Z Feltaláló(k) : Szabadalmas: Ward George Charles, mérnök, Southwire Company, Carrollton, Georgia Wilson Thomas Noell, mérnök, Amerikai Egyesült Államok Sinha Unday Kumár, mérnök, Carollton, Georgia Amerikai Egyesült Államok Folyamatos öntési eljárás 1 A találmány tárgya eljárás fémek folyamatos öntésére, amellyel a hagyományosnál jobb minőségű öntött fémtuskók állíthatók elő. A hagyományos módszerekkel és berendezésekkel történő folyamatos öntés során a fémet, például acélt fémolvadék formájában nyitott függőleges kokillába, úgynevezett rekrisztallizátorba öntik. A kokilla fala lehűti a fémolvadék palástját, és megdermedt kérget alakít ki a kokillafal mentén. Ez a kéreg lényegében az öntött tuskó palástja, és az ezáltal meghatározott keresztmetszetű tuskót folyamatosan húzzák le a kokillából. A lehúzási sebesség megfelel a kokillába vezetett olvadék mennyiségének. Miután a tuskó a kokillából kilép, palástjára hűtősugarakat, általában vizet fúvatnak, hogy lelehűtsék, és a tuskó teljes keresztmetszetében megdermedjen. A tuskónak a kokillából történő kilépése után végzett hűtést általában másodlagos hűtésnek nevezik, és ennek során végbemegy a tuskó teljes keresztmetszetének megdermedése. Az ilyen eljárásokat Junghaus vagy Comcast eljárásnak nevezik. A legtöbb folyamatos öntőberendezésben az áthúzó kokilla tengelye függőleges, és a tuskó függőlegesen lefelé mozog ki a kokillából. Miután a tuskó teljesen megszilárdult, a kívánt hosszúságra fűrészelik, miközben a lehúzás változatlan 2 sebességgel történik. Minthogy a fűrészeiéskor a tuskó teljes keresztmetszetének szilárdnak kell már lenni, az öntési sebességet a berendezés magasságának korlátái határolták be. Ez azt jelenti, 5 hogy az öntési sebességet nem lehetett korlátlanul növelni, mert ez esetben a megdermedés rendkívül hosszú távon történik csak meg, ami lehetetlenül magas berendezéseket eredményezne. Ez az öntési költségeket jelentős mértékben 10 növelné. Különösen nehéz problémákat okozott ez az acélok öntésénél, minthogy itt az olvadék hőmérséklete meglehetősen magas, a megdermedéshez viszonylag hosszú idő szükséges. Folyamatos 15 acélöntőművekben a Junghaus-eljárás alkalmazása során nem ritka a 20 méteres távolság a kokilla és a darabolási hely között és még ez a rendkívül nagy távolság is kisebb öntési sebességet enged meg, mint ami elméletileg elérhető. 20 Annak érdekében, hogy a függőleges irányú helyigényt csökkentsék, megkísérelték az öntést úgy elvégezni, hogy a függőleges kokillából kilépő tuskót a másodlagos hűtés elvégzése után vízszintes irányba hajlítják meg, így a tuskó a 25 végső dermedés során vízszintes irányban mozog. Az ív elhagyása után a tuskót ismét alakító görgők egyenesítik ki. A darabolás ily módon vízszintesen mozgó egyenes tuskón történik. Ez a kialakítás lehetővé teszi a berendezés magas- 30 ságának csökkentését, de a problémát lényegé-180085 1
