180010. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsés anyag és zöldtakarmány csőrétegű szeparáló szárítására
MAf.VAlí SZABADALMI 180010 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1979. II. 6. (MA—3105) Nemzetközi osztályozás: NSZOj Módosítás napja: 1981. VII. 29. F 26 B 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. V. 28. Megjelent: 1984. V. 31. X * Szabadalmi Tár. ‘ Feltalálók : Szabadalmas : Aradi Emil oki. gépészmérnök, 40% MTA Műszaki Kémiai Kutató Dr. Blickle Tibor oki. vegyészmérnök, 10% Intézet, Veszprém és Dr. Pallai Ivánné oki. vegyészmérnök, 40% Agrártudományi Egyetem, Budapest, Dr. Varga János egyetemi tanár, Mosonmagyaróvár 10% Keszthely Eljárás és berendezés szemcsés anyag és zöldtakarmány esőrétegű szeparáló szárítására i A találmány tárgya eljárás nagy nedvességtartalmú szemcsés anyagok és aprított zöldtakarmány lebegtető, esőrétegű szeparáló szárítására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására, amelynek ventillátora, léghevítője, nedvesanyag adagolója és szárító készüléke van. A szárítási művelet a különféle anyagok feldolgozási technológiájának egyik legfontosabb művelete, amely két alapvető feladat minél előnyösebb megoldását igényli. Ezek egyike a jelentős energiaigény korlátozása, a másik az anyagok hőkárosodásának megelőzése. E két feladat jelentős mértékben a zöldtakarmányok szárításánál lép fel. A szárításra előkészített, aprított zöldtakarmány nedvességtartalma nagy, szemcseméret eloszlási tartománya pedig igen széles. A kisméretű könnyű levélrészek és a vastag, nehéz szárrészek a dobszárítókban szinte azonos ideig tartózkodnak (Deutsche Agrartechnik, 1970. Heft 3. Rettig-Dräger : Verweilzeitmessung an Trommeltrockner der Landwirtschaft mit radioaktiven Nukliden). Ezáltal a szárítmány közepes, mintegy 10% nedvességszintjének elérésekor a levélrészek túlszáradnak, a szárrészek pedig nedvesek maradnak. Ez a technológiai szempontból hátrányos körülmény azért is káros, mert az ilyen szárítmányban az emészthető fehérjék vesztesége — éppen a levélrészek túlszárítása miatt — 29%-ot is elérhet (Archiv für Tierernährung, 1968. Heft 4—5. Henk—Lau-2 be: Untersuchungen zur Heisslufttrocknung von Grünfutter). Ennek ellenére a zöldtakarmányok szárítását világszerte főleg dobszárítókkal végzik. 5 Az előbbiekhez hasonló hátrányok ismertek számos más anyag szárításával kapcsolatban is. Ilyen nehezen szárítható anyagok pl. a nagy nedvességtartalmú, tapadós paradicsommag, az 5— 50 mikrométer szemcseméretű centrifugált mész- 10 kő és számos egyéb nagy nedvességtartalmú és hőérzékeny anyag. Itt említendők a levegővel robbanásveszélyes elegyet képező anyagok, mint pl. a széniszap és a takarmány-darák (Szárítási kézikönyv, p. 984.). 15 A hagyományos energiaforrások iránti igények megújulásával ismét felmerült a szénpor szárításának feladata. A cél ebben az esetben a szénbányákban nagy mennyiségben keletkező szénporiszap szárítása a brikettgyártáshoz; ez je- 20 lentősen különbözik a szénnek az azonnali, helybeni eltüzelését lehetővé tevő őrlésétől és szárításától a golyósmalmos, kalapácsmalmos, vagy más őrlőszárítóban. Brikettgyártásra szolgáló szénporiszap szárítást jelenleg belföldön nem vé- 25 géznek. Az ismert külföldi megoldás (Motek, H.: Aufbereitungstechnik, 1980., 12.) esetében a szárítás során szeparáló hatás nem érvényesül; a mechanikus bolygatás miatt a töltet mennyisége nagyobb, mint a szeparáló rendszernél, ami a 30 robbanásveszélyt fokozza. 180010
