179883. lajstromszámú szabadalom • Négyszögkeresztmetszetű tápvonalakból kialakított mikrohullámú iránycsatoló
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179883 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY jÉfl Bejelentés napja: 1980. VII. 22. (1830/80) Nemzetközi osztályozás: ISbp NSZOj H 01 P 5/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI ' HIVATAL Közzététel napja: 1982. III. 29. Megjelent: 1984. III. 31. f° Szabadalmi Tár. . J '^tulajdoné—^ Feltalálók: Szabadalmas : dr. Kása István villamosmérnök (25%) Távközlési Kutató Intézet, dr. Bolgárfalvi Károly villamosmérnök (25%) Budapest Snell Pál villamosmérnök (25%) Szász Ernő villamosmérnök (25%) Budapest N égy szögkereszt metszetű tápvonalakból kialakított mikrohullámú iránycsatoló 1 A találmány tárgya olyan négyszögkeresztmetszetű tápvonalból kialakított mikrohullámú iránycsatoló, amely segédvonalában illesztett perturbáló elemeket tartalmaz és amelyet mérési célokra reflektométer elemként, kettős iránycsatolóként, vagy kompakt reflekto- 5 méterként, berendezésekben pedig iránycsatolóként széles körben alkalmazható. Az ideális iránycsatoló passzív lineáris nyolcpólus (négykapu), melyre az jellemző, hogy az első kapun belépő teljesítmény valamilyen arányban eloszlik a har- 10 madik és negyedik kapuk között és semmi teljesítmény nem jut a második kapura. Az ideális iránycsatolótól való eltérést számszerűen az irányhatás jellemzi. DdB= Pá = 10 log—, ahol Pá az áteresztő irányban a segéd- 15 Pz vonalon megjelenő teljesítmény; Pz a záróirányban átjutó teljesítmény. A gyakorlatban alkalmazott iránycsatolók tervezésénél és gyártásánál arra törekednek, hogy minél nagyobb 20 irányhatást érjenek el. Az irány hatás növekedése tehát az iránycsatoló minőségi javulását jelenti. A jelenleg ismert négyszög keresztmetszetű tápvonalakból kialakított szélessávú (a teljes tápvonalsávot átfogó) iránycsatoló fővonalból, segédvonalból, a közöt- 25 tűk levő lyuksorból és segédvonali illesztett lezáróból áll. A jelenleg alkalmazott technológiák mellett 40 dB-es irányhatást lehet elérni gyártásszerűen. Az irányhatás növelésének elsősorban technológiai akadálya van, mivel elfogadható áron nem lehet biztosítani a jobb irány- 30 2 hatás eléréséhez szükséges mechanikai megmunkálási pontosságot. Az irányhatás növelését el lehet érni hangoló elemek segítségével, de csak keskeny sávban. Mérésekkel bizonyítható, hogy a hangoló elemeknek az a hatása, hogy az iránycsatoló irányhatás-frekvencia görbéjét eltolják és egy adott frekvenciára maximális irányhatás értéket tudunk ráhúzni. így ezen a frekvencián maximális irányhatás érhető el (60 dB körüli érték), de az adott frekvencia kis környezetében az irányhatás rendkívül gyorsan romlik. Ennek következtében az ilyen iránycsatoló alkalmazhatósága rendkívül korlátozott (keskenysávú alkalmazás). A találmánnyal az volt a célunk, hogy az iránycsatoló irányhatás-görbéjét a csőtápvonal teljes frekvenciasávjában javítsuk. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy az iránycsatoló irányhatás-frekvencia görbéjének ingadozásait kisimítjuk. Erre a célra azonban hangoló elem az előzőek szerint nem használható. A találmány szerinti megoldásban az irányhatás növelésére egyidejűleg több olyan elemet alkalmazunk, amelyek önmagukban a hullámvezető elektromágneses terét csak kis mértékben módosítják. Ezeket illesztő perturbáló elemeknek nevezzük. A perturbáló elem egy dielektrikumból készült rúd, amely a segédvonali porvas felett helyezkedik el. A perturbáló elem behelyezése következtében kialakuló elektromágneses tér kölcsönhatásba lép az illesztett lezáró porvasának elektromágneses terével és azt zavarja, perturbálja. 179883
