179882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a dughagyma, valamint az egyéb hagymafélék és a gumós növények gyökératka elleni nagyüzemi védelmére
MAGYAR SZABADALMI 179882 népköztársaság LEÍRÁS jé| Bejelentés napja: 1980. VII. 18. (1797/80) Nemzetközi osztályozás: top NSZOj A 01 C 1/00 < ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IV. 28. Megjelent: 1984. III. 31. /'SáŐs (• Szabadalmi Tár. ' V'*s«'^pt-AJDON/X Feltaláló és szabadalmas: Dr. Gránicz György oki. agrármérnök, egyetemi adjunktus, Keszthely Eljárás a dughagyma, valamint az egyéb hagymafélék és a gumós növények gyökératka elleni nagyüzemi védelmére A találmány tárgya eljárás a dughagyma, valamint az egyéb hagymafélék és a gumós növények gyökératka elleni nagyüzemi védelmére, főként a gyökératká elszaporodására kedvező időjárású tenyészidőszak esetén. Az utóbbi évtizedben világszerte fokozódik a növényeket károsító atkafajok kártevése. A jelenséget a vöröshagymánál a gyökératka (Rizoglyphus echinopus Fűm. et Rob.) és fajtatársainak elszaporodása idézi elő. Jelentős károk keletkeznek a mezőgazdaságban és a kertgazdaságban, hazánkban különösen a makói hagymatermesztő körzetben, főként a hároméves dughagymás termesztési módszerrel termelt vöröshagymában (Allium cepa L.); de újabban fertőződik a fokhagyma (Allium sativum L.), a virághagymák (jácint, gladiolus), valamint egyéb gyökgumós szántóföldi és kertészeti növények, pl. a burgonya is. A legnagyobb kártétel a hőkezelésre betárolt dughagymában tapasztalható, ami nagymennyiségű hagyma szaporító anyag tönkremenetelével jár. A gyökératka-kár elleni hatékony nagyüzemi méretű védekezési módszer sem a külföldi, sem a hazai szakirodalomból, vagy gyakorlatból nem ismert. A kézi munkával való védekezés olymértékben munkaigényes, hogy a nagyüzemi viszonyok között sem a költség-, sem a munkaerő-igény szempontjából nem alkalmazható. A szakirodalom szerint a legalapvetőbb védekezési módszer a megelőzés optimális hőmérsékleten és páraszegény körülmények között való tárolással, valamint a válogatás (Balás: Kertészeti növények állati kártevői. Mg. K. Bp. 1966. p. 439.), mely azonban — főként dughagyma esetén — munkaigényessége miatt nem valósítható meg. Ismertek továbbá vegyszeres védekezési módok, mint pl. a paradiklórbenzol, a szénkéneg, a nikotinoldat, a S metasistox, a globol, a formalin alkalmazása (Sorauer: Handbuch der Pflanzenkrankheiten, Bd. 4. 1949.; Jenser: Kertészeti és Szőlészeti Főisk. Évkönyve, 21. évf. 1957. No. 5., p.: 3—10.; Tomasevic: Lukova grinja, Zast Bill, a Beograd 49—50., 1958., p. 151—156.; Ub- 10 rizsy : A növényvédelem gyakorlati kézikönyve, 3. kiad., Mg. K. Bp. I960., p. 704.) de ezeknek a hőkezelő üzemben, nagyüzemi körülmények között való alkalmazása nem valósítható meg. A metilbromid (CHjBr) gáz alkalmazása ismert sze- 15 mes termények, hüvelyesek, egyes zöldségfélék, gyümölcs, narancs- és olajcsemeték, dohány fertőtlenítésére (Lange—Mann: California Agriculture, Berkeley, Vol. 14., I960., No. 12.; Roth—Richardson: I. Eon. Ent., Baltimore, 58. 1965., 6., p. 1086—1089.; Cvetkov—Di- 20 mitrov: Raszt. Zast. Szofija, 16., 1968. No. 8. p. 9—13.; Fischer: Arch. Pflschutz, Berlin, 3., 1967., 3. p. 213— 239.; Upstone: Plant. Path. Harpenden, 17. 1968., No. 3. p. 103—107.; Gránitz, doktori értekezés, kézirat, 1970.). 25 A találmány célja a gyökératka kártevése ellen olyan védekezési eljárás kidolgozása, amely alkalmas százszázalékos atka-mortalitás elérésére garmadában és zsákban tárolt hagyma, ill. gumó esetében, a kezelt 30 anyag belsejében is. Emellett a kezelés után rövidesen 179882
