179759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves vegyületek mechanikai módszerekkel történő előállítására
SZABADALMI 179759 MAGYAR LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY NÉPKÖZTÁRSASÁG O Bejelentés napja: 1978. V. 3. (MA—2979) Nemzetközi osztályozás : B 01 J 8/18 Közzététel napja: 1982. III. 29. \i Szabada/miTár.-'^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. IT. 29. Feltalálók: dr. Tóth József oki. vegyész, 50%, Milley Gyuláné oki. vegyészmérnök, 30%, Milley Gyula oki. vegyészmérnök, 20%, Miskolc Szabadalmas: MTA Olajbányászati Kutatólaboratóriuma, Miskolc Eljárás szerves vegyületek mechanikai módszerekkel történő előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás szerves vegyületek mechanikai módszerekkel történő előállítására. Közelebbről a találmány legalább két elemből és/vagy kisebb molekulasúlyú vegyületből egy nagyobb molekulasúlyú, továbbá nagyobb molekulasúlyúból több kisebb moíekulasúíyú vagy kisebb és nagyobb molekulasúlyúból egy közepes molekulasúlyú szerves vegyület előállítására vonatkozik. A találmány szerinti eljárással például új gyógyhatású vagy növényvédelemre alkalmas hatóanyagok állíthatók elő. Szerves vegyületek előállítására ma számtalan módszer ismeretes, amelyek részletes tárgyalásával igen terjedelmes szakirodalom foglalkozik. Egyetlen olyan módszer sem ismeretes azonban, amelynél a kémiai folyamat előidézője, kiváltója és meghatározója valamilyen mechanikai hatás lenne. A szervetlen kémia területéről ismert, rendkívül meglepő eredményeket, átalakulásokat eredményező mechanokémiai módszer egyáltalán nem vizsgálja a szerveskémiai vonatkozásokat, vizsgálati köre kifejezetten a szilárd fázisú szervetlen kémiára szorítkozik. A tribológini folyamatok vizsgálatai során kétséget kizáróan megállapították, hogy a kenőanyagokban végbemennek olyan kémiai változások, amelyek a kenőanyagok további használatát kizárják, és amelyeket a súrlódó felületek mechanikus hatása váltott ki. A triboiógiai megfigyelések sem mennek azonban túl e megfigyeléseken, vagyis a szerves- vegyületek előállításának mechanikus útját mint tudatosan megvalósított szintézist, ezideig nem vizsgálták meg. 2 Bejelentésünket megelőző kísérleti munkánk során megállapítottuk, hogy a mechanikai hatásra végbemenő szerveskémiai reakciók mint szintetizáló reakciók mind elméleti szempontból, mind a technológiai gyakorlat 5 szempontjából jelentős szerephez juthatnak. Felismertük, hogy szerves vegyületek elemekből történő szintézise, egy vagy több kisebb molekulasúlyú vegyületből egy vagy több nagyobb molekulasúlyú szerves vegyület szintézise, egy vagy több nagyobb mole- 10 kulasúíyú vegyületből egy vagy több kisebb molekulasúlyú vegNület képzése, illetve kisebb és nagyobb molekulasúlyú szerves vegyületekből egy vagy több közepes molekulasúlyú szerves vegyület képzése (diszproporcionálódás) mind olyan kémiai folyamatok, amelyek me- 15 chanikai hatással előidézhetők, és amely folyamatok lejátszódását kizárólagosan mechanikai hatások is biztosíthatják. Ez alatt az értendő, hogy az adott kémiai reakció adott feltételek között semmilyen más hatásra nem indul meg vagy nem játszódik le, csakis valamilyen 20 mechanikai hatásra. Például A és B vegyület A+B=AB 25 típusú reakciójában A és B vegyületeket bármilyen halmazállapotú vegyületként vagy ezek oldataként adott hőmérsékleten és nyomáson elegyítve a reakció nem indul meg vagy nem megy végbe, csakis abban az esetben, ha a kiinduló rendszert megfelelő ideig, célszerűen 30 a reakció teljes időtartamára mechanikai hatásnak tesz-179759
