179695. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa az optikai spektrumot módosító, vákuumtechnkai úton felvitt kontakt optikai vékonyrétegrendszerrel

MÁf,Y4R SZABADALMI 179695 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: | w Bejelentés napja: 1979. I. 24. (EE—2623) H 01 K 1/32 Közzététel napja: 1982. IV. 28 f ® Szabadalmi Tír. ' %) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. 11. 29. J) Feltalálók : Bolla István oki. fizikus, Budapest, 30%, Csányi István oki. fizikus, Dunakeszi, 30%, Fehér László el. technikus, Budapest, 10%, Lutter András oki. vegyész, Budapest, 30% Szabadalmas: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Izzólámpa, az optikai spektrumot módosító, vákuumtechnikai úton felvitt, kontakt optikai vékonyrétegrendszerrel 1 A találmány tárgya A találmány tárgya elektromos izzólámpa, amely hen­geres geometriájú fényáteresztő burával rendelkezik, a két végén fémfóliából kialakított árambevezetői van­nak, ezek beforrasztása a burába lapítással történik és ezekhez az árambevezetőkhöz a bura zárt terében kon­centrikusan elhelyezkedő izzóspirál csatlakozik. A bura külső felületén két vagy több, eltérő törésmutatójú fém­oxid rétegből kialakított interferencia rétegrendszer található, mely a fényforrás spektrumának meghatáro­zott tartományát engedi át és a sugárzó energia át nem engedett részét az izzószálra visszaveri, növelve ezzel az izzószál hőmérsékletét, ill. a lámpa hatásfokát. A műszaki háttér ismertetése A különböző, az elektromos áram hő-, vagy gerjesztő hatását hasznosító fényforrások általában nem a fel­használási célnak megfelelő spektrumtartományban bocsátják ki a fényenergiát. Ezen a jelenlegi módszerek­kel általában úgy segítenek, hogy a fényforrás által emittált spektrum csak bizonyos részét áteresztő elő­téteket, illetve reflektorokat alkalmaznak a fényforrás előtt, illetve mögött. A dielektrikum rétegekből felépülő, fényinterferen­cián alapuló, a szükség szerinti optikai transzmissziós, vagy reflexiós függvénnyel rendelkező vékonyréteg rend­szerek optikai veszteségektől mentes működése, s ese-2 tünkben igen nagy kémiai és fizikai stabilitása lehetővé teszi, hogy ezeket a bevonatokat közvetlenül a fény­forrás fényt kibocsátó izzószálát vagy plazmáját ma­gában foglaló üveg, kvarc vagy kerámia testre vigyük 5 fel, s ezáltal a fényforrás alapvető paramétereit — hatás­fok, élettartam, fénysűrűség, fényáram-stabilitás — je­lentősen javítsuk. A szóbanforgó interferencia-rétegekre vonatkozóan bővebb ismertetés található dr. H. Koch: „Moderne Wärmeschutzelemente” című összefoglaló 10 cikkében (Feingerätetechnik, 14. évf. 1965. 2. szám, 50— 60. oldal). Interferencia elven működő színszűrők ko­rábban ugyancsak ismeretessé váltak. Ilyet ismertet például az 1939. évi elsőbbségű 716 153 lajstromszámú német szabadalmi leírás. 15 Ugyancsak régi törekvés, hogy a fényforrások hő­sugárzásának csökkentésére hősugárzást visszaverő ré­tegeket alkalmazzanak. Ilyen megoldások ismeretesek pl. az US 3 221 198 és US 3 400 288 sz. szabadalmi leírásokból, ahol nátriumgőz kisülőlámpák buráján 20 erre a célra óndioxid, ill. indiumoxid bevonatokat hasz­nálnak. Az US 3 931 536 sz. szabadalmi leírás szerint erre a célra vákuumban leválasztott Ti02—Si02 réteg­­rendszert használnak, amelynek reflexióképessége keve­sebb, mint 5% a látható tartományban, míg 95%-nál 25 nagyobb a 800—1200 nm infravörös sugárzási tarto­mányban. A vetítőlámpáknál ugyancsak törekedtek arra, hogy a lámpa vetített fénynyalábjából az infravörös kompo­nenst kiiktassák. így alakultak ki az ún. hidegtükrös 30 vetítőlámpák, amelyeknél a lámpák paraboloid vagy 179695

Next

/
Oldalképek
Tartalom