179691. lajstromszámú szabadalom • Komplex épületalapozás

MAGYAR SZABADALMI 179691 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY jÉgt, Nemzetközi osztályozás: \ fBf Bejelentés napja: 1977. X. 28. (DU—275) E 02 D 27/01 ' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1982. IV. 28. Szabadalmi Tér. . tulajdon^^^ HIVATAL Megjelent: 1984. II. 29. Feltalálók : Szabadalmas: dr. Kerek András oki. mérnök, 30% Dunaújvárosi Tervező Iroda, Szente László oki. építészmérnök 30% Dunaújváros Szász Gábor oki. árszakértő 20% Palai László oki. villamosmérnök, 10% Petz Péter oki. gépészmérnök. Dunaújváros 10% Komplex épületalapozás 1 A találmány komplex épületalapozás főleg előregyár­tott elemekből, pl. házgyári panelokból készülő több­szintes épületek terheinek a talajra való továbbítására és ráhelyezett ún. fogadószinti panelokkal együtt foga­dószint létrehozására. Az épületalapozás a talajon el­terített és kiegyenlítő rétegként szolgáló szerelő betont, valamint a szerelő beton fölött elhelyezkedő monolit szerkezeti részt, pl. monolit síklemezt tartalmaz. A többszintes lakóépületek pincéibe többnyire olyan helyiségek kerülnek, amelyek szükséges belmérete meg­haladja a lakóépület felső szintjének belméretét. A pin­cékbe telepítik az épületek hőközpontjait, ott helyeznek el raktárokat, közműfolyosókat stb. Sok esetben az épü­letek alapozása eleve azt eredményezi, hogy a szokvá­nyos szintmagasságnál nagyobb belmagasságú pincék adódnak. A többszintes panelos lakóépületek pincetereit tartal­mazó fogadószinteket monolit technológiával és előre­­gyártottan egyaránt ki lehet alakítani. Az előregyártásra mind a sík alapozások, mind a mély alapozások esetén lehetőség van. A monolit technológiával készülő épületalapozások fejlett formái találhatók meg a 161 461 és a 163 587 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásokban. Az ezek­ben közölt módszerek panelos épületek, főleg 10 emelet­nél magasabb házgyári épületek számára szolgáló do­bozszerű szekrényalapok előállítására vonatkoznak. A leírások szerint a dobozalapok kialakításához saját­ságos zsaluzási módszerre van szükség. Ezek a korszerű monolit dobozalapok sem mentesek azonban a monolit 2 módon készülő alapozások közös tulajdonságaiból származó hátrányoktól. Az így készült alapok előállítása is bonyolult, és sok helyszíni munkát — főleg sok zsaluzási és kizsaluzási tevékenységet — kíván, és a zsaluzatok közé öntött beton viszonylag hosszú kötési ideje hátráltatja az épít­kezés folytatását. Kedvezőtlen az is, hogy az alapozási munka nem függetleníthető az időjárástól, az aránylag nagy építési pontatlanság pedig megnehezíti az alapok fölé kerülő ún. fogadószinti panelok szerelését. A monolit alapozási módok fogyatékosságainak ki­küszöbölése végett törekszenek már régebben a gyári úton előre elkészíthető alapozások alkalmazására. Amennyiben mélyalapozásra van szükség, úgy gyakran alkalmaznak előregyártott elemekből készülő gerenda­rácsokat, amelyek akár cölöpökkel, akár résfalakkal jói kombinálhatok. A tapasztalatok azonban nem egyértel­műen kedvezőek, mert a gerendarácsok magassága által elfoglalt tér építészetileg kihasználhatatlan, tehát a fo­gadó szint hasznos belmagassága szempontjából nem vehető számításba. Történtek kezdeményezések arra nézve is, hogy előre­gyártott vasbeton elemekből összeszerelt sík alapo­zásokat állítsanak elő. Ilyenre található példa a 163 372 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban. Az ily módon készülő alaptestek azonban csak meghatározott épületszerkezeti típusok, valamint teher- és talajadott­ságok esetén használhatók gazdaságosan. Az önmagá­ban célszerű szerkezeti kialakítás nem alkalmazható pél-5 10 15 20 25 30 179691

Next

/
Oldalképek
Tartalom