179681. lajstromszámú szabadalom • Vízzáró tömítőanyag előállítására alkalmas aluril-monomereket és szilárd töltőanyagokat tartalmazó rendszer
MAGYAR SZABADALMI 179681 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1978. VIII. 30. (BU—894) C 09 K 3/10 Módosítási elsőbbsége: 1981. XII. 28. C 09 D 5/34 C 08 L 33/26 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982. IV. 28. f * \ TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984.1. 31. Feltalálók : dr. Nagy Gábor oki. vegyészmérnök 30% László Mózes ,okl. mérnök 22% dr. Orosz Árpád oki. mérnök 18% Pusztai Lajos oki. vegyész üzemmérnök 15% Cserny Győző oki. vegyészmérnök 10% Bakai Erzsébet oki. vegyész üzemmérnök 5% Budapest Szabadalmas: Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest Vízzáró tömítőanyag előállítására alkalmas, akril-monomereket és szilárd töltőanyagokat tartalmazó rendszer 1 A találmány vízzáró tömítőanyag előállítására alkalmas, újtípusú szilárd anyag-keverékekre vonatkozik. A találmány tárgya továbbá eljárás vízzáró tömítőanyagok előállítására azújtípusú szilárd anyag-keverékek felhasználásával. Az építőipar ez idő szerint igen nagy számú, különböző kémiai és fizikai összetételű rendszert használ, amelyek segítségével az építőelemek közötti hézagok kitölthetők, és megkötés után mechanikai kapcsolatot teremtenek a korábban különálló építőelemek között. Sok esetben, különösen a mélyépítészetben, a kötőanyaggal szemben igényként jelentkezik, hogy kellően vízzáró legyen. A jólismert cementhabarcsok felhasználásával a feladatok egy része a mélyépítészetben is megoldható. A megkötött cementhabarcsok nagy hátránya azonban, hogy száraz és nedves állapotban egyaránt merev, rideg anyagok, amelyek hajlító, illetve hajlító-húzó szilárdsága csekély, s így a szinte elkerülhetetlen földmozgások, dilatációs mozgások stb. következtében gyakran megrepednek, ezáltal vízzáróságuk erősen csökken vagy megszűnik. A cementhabarcsok említett hátrányos tulajdonságai miatt a vízzárást és egyúttal kisebb-nagyobb flexibilitást is igénylő csatlakozási helyek tömítésére jelenleg elsősorban rugalmas, gumiszerű (többnyire természetes vagy szintetikus kaucsukból készült) tömítőelemeket használnak. Ezek alapvető hátrányos tulajdonsága, hogy csak akkor képesek jó tömítőhatást és megfelelő vízszigetelést biztosítani, ha a tömítendő rés mérete meg-2 egyezik a tömítőanyag méretével, illetve attól csak kis mértékben tér el. Megfelelő minőségű tömítés biztosítása érdekében tehát a beton- és vasbetonelemeket nagy méretpontossággal kell gyártani, és az illesztési felüle- 5 teknek az összeépítés idején simáknak, sértetleneknek és tisztáknak kell lenniük. Ezek a feltételek az építőiparban egyáltalán nem vagy csak jelentős költségnövekedés mellett biztosíthatók. Az építőiparban manapság egyre bővül a műanyag kötőanyagú, habarcsszerű tömítőele- 10 gyek száma. Az epoxi-, poliészter-, poliuretán- vagy furángyanta-bázisú rendszerek hátránya, hogy kellően megbízható kötést, illetve tömítést rendszerint csak száraz felületre felhordva képesek biztosítani. Ezt a feltételt a mélyépítészetben csak ritkán és nagy nehézségek 15 árán lehet biztosítani. Talajszilárdítási célokra, illetve talajok vagy szemcsés tömegek vízzáróvá tételére hosszabb idő óta eredményesen használnak hidrofil polimer géleket, amelyeket legtöbbször vízoldható akril-monomerek polimerizációjá- 20 val alakítanak ki (158 583 sz. magyar szabadalmi leírás, 2 801 983, 2 801 984, 2 856 380, 3 223 163 és 3 557 562 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 1 567 390 sz. francia szabadalmi leírás, 69—24 434 sz. japán közzétételi irat, Chem. Abstr. 64, 6367 f). Az em- 25 lített esetekben az akril-monomerekből (így akrilsavból, akrilsav-sókból, akrilátokból, akrilamidból, metakrilamidból, itakonamidból, itakonsav-sókból stb.) és a térhálósítószerből (rendszerint metilén-bisz-akrilamidból, metilén-bisz-metakrilamidból és/vagy etilén-bisz- 30 -akrilamidból) 1—50%-os vizes oldatot készítenek, a 179681
