179652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés test (ek) vagy közeg helyzetét, lletve helyváltoztatásának mértékét reprezentáló fizikai jellemző (pl. sebesség, távolság, szint,) közvetett meghatározására

MAGYAR SZABADALMI 179652 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Üsl Bejelentés napja: 1978. III. 10. (VI—1185) Elsőbbsége: 1978. V. 11. Nemzetközi osztályozás: n G 01 P 5/10 G 01 C 23/00 1981. VI. 4. ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982.1. 28. TALÁLMÁNYI (. Szabadalmi Tár ^ HIVATAL Megjelent: 1984.1. 31. Xv^'IAJDONA' ^ Feltaláló: Szabadalmas: Makray István oki. mérnök, Budapest Villamosberendezés és Elektronikai Vállalat, Budapest Eljárás és berendezés test(ek) vagy közeg helyzetét, illetve helyváltozásának mértékét reprezentáló fizikai jellemző (pl. sebesség, távolság, szint) közvetett meghatározására í A találmány tárgya eljárás és berendezés test(ek) vagy közeg (továbbiakban: közeg) helyzetét, illetve helyváltozásának előjelhelyes mértékét reprezentáló fizikai jellemző közvetett meghatározására, melynek során a közeget — legalább átmenetileg — magában foglaló tér meghatározott részében (tartományában) hőcserét idézünk elő, megmérjük a tér egy vagy több pontjában valamely hőhatástól függő jellemző (to­vábbiakban: vivő jellemző) pillanatértékeit és a vivő jellemző és a keresett jellemző közötti összefüggés alapján feldolgozzuk, illetve kiértékeljük a kapott mérési eredményt. A találmány előnyösen alkalmazható közeg hala­dási, áramlási sebességének közvetett meghatározá­sára és azt elsődlegesen ilyen alkalmazásra dolgoztuk ki; a technika állásával ilyen alkalmazás vonatkozásá­ban vetjük egybe és főképpen ilyen alkalmazásra ismer­tetjük. Az eljárás foganatosítása során azonban kitűnt, hogy a hőcsere hatásának érzékelésén alapuló ismert eljárásoktól eltérően, a találmány szerinti eljárás álta­lánosabb alkalmazási körben teszi lehetővé a közeg helyzetével, helyváltozásával összefüggő fizikai jellem­zők közvetett meghatározását, pl. valamely közeg fel­színének vonatkozási síktól való távolsága is meghatá­rozható ilyen módon és ebből leszármaztatható tar­tályban tárolt közeg pillanatnyi szintje. Különös előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy a közeg fizikai tulajdonságai gyakorlatilag nincsenek hatással a mé­rési feltételekre és a mérés pontosságára és hogy mind a hőcsere, mind a mérés a közeg (test) alakjára, hala-2 dására való kihatás nélkül végezhető el; a mérés tár­gyát képező közeg minősége sem halmazállapot, sem alaktartás szempontjából nem korlátozott, szilárd merev testek, szilárd halmazállapotú ömlesztett javak 5 és amorf alakú közeg, pl. folyadék haladási, illetve áramlási sebessége, felszínének helyzete egyaránt meg­határozható. A méréstechnikában a közvetett módszerek azért nagy „elentőségűek, mert számos fizikai jellemző köz- 10 vétlenül csak nehezen és bizonytalanul vagy egyáltalán nem mérhető. A közvetett módszerek azonban álta­lában járulékos hibaforrásokkal terhesek és rendszerint a mérési eredményt a közeg fizikai tulajdonságai be­folyásolják. Ez a helyzet pl. az áramlási sebesség méré- 15 sére elterjedten alkalmazott torlónyomásos, örvény­frekvenciás, számlálókerekes, anemométeres, lebegő­­részecskés és ultrahangos eljárásnál. Javasolták már termikus vivő jellemző alkalmazását: a mérendő közegben hőcsere előidézését és a hőmérsék- 20 let értékének vagy a hőmérsékleti mező szinteloszlásá­nak változásából az áramló közeg sebességének a le­származtatását. E módszer előnye, hogy az áramlási térben nincs mozgóelemes érzékelő, a szerkezeti fel­építés egyszerű, a teljes mérőrendszer könnyen minia- 25 türizá Iható. Az ismert ilyen megoldások azonban egy­részt folyadék áramlási sebességének mérésére korlá­tozottak, másrészt a mérőrendszer elemei az áramló közeg pályájában vannak elrendezve, az áramló közeg és a mérőrendszer egyes elemei között különböző nem 30 kívánatos kölcsönhatások léphetnek fel. Az áramló 179652

Next

/
Oldalképek
Tartalom